Magyar Országos Tudósító, 1939. április/2

1939-04-21 [203]

FŐVÁROS /A pénzügyi bizottság ülése. Folytatás li/ kell arrólj hogy a kölcsön terheire megfelelő fedezetet találjanak. A főváros'egészséges kislakásokat épitsen és ne bérkaszárnyákat. A beruházóprogramnak az Újvárosháza felépitésérŐl szóló része nem szimpatikus előtte, Addig, amig a főváros alig tud segiteni a nyomoron, amig barlangokban és édukban laknak az ínségesek, nem szabad hatalmas összegeket ^ forditani <Myan épitkezésre, amely nem sürgős, igy van ez az uj városházával is. Valósággal megijedt, amikor az uj központi városháza tercelt látta, az épületet tul magasra vannak tervezve, helytelenítette, a tervezet felhőkarcolószerü tornyát is. A bemutatott terveket nem fogadja el, ne építsék 14 emelet magasra az uj városházát, hanem alacsonyabbra s^kérte a polgármestert, hogy dolgozzák át a terveket. Egyszóval az uj városházát szegényebb keretek között kell felépíteni. Kérdés még az is, hogy az üzemek nyugdijalapja elegendő-e erre a célra és ha ezt az üzemektől elvonjuk, vájjon nem.fognák-e az üzemek forgótőkehiányban szenvedni. Hangsúlyozza még azt is, hogy a kölcsönt nem szabad tulkorán felvenni. A programot elvileg elfogadja, amennyiben a viszonyok nem fognak megváltrzni, akkor a pótadó felemléséhez is hozzájárul. A pótadót természetesen csakis az 1940. évi költségvetés tárgyalása alkalmából lehet megálíiapitosni* Párkány Frigyes rámutat arra, hogy itt 114 millió pengőről, tehát olyan óriási összegről van szó, amely a főváros egész pénzügyi helyzetére kihat. Egy ilyen óriási felelősséggel járó ügyben nem lehet pár nap alatt dönteni. Ezt a kérdést elsősorban pénzügyi szempontból kell elbírálni. Nem vonja kétségbe, hogy a főváros pénzügyi helyzete ezidcszerint nem kedvezőtlen, mert a fővárosi adminisztráció,támogatva az autonómia minden pártjától, céltudatos és helyesen alkalmazott pénzügyi politikájával megúszta az elmúlt tiz esztendő gazdasági világkatasztrófáját. A közeljövő azonban rendkívül bizonytalan és minden valószinüség szerint súlyos pénzügyi és gazdasági nehézségekkel kell szembenéznünk. Ilyen körülmények között fokozottabb óvatossággal kell eljárni, A maga részéről nem zárkózik el a feltétlen szükséges beruházások elől, mint amilyen a légvédelmi berendezések, végrehajtása. Ha azonban számításba vesszük a programban szereplő összes beruházásokat, akkor ez a főváros háztartásánál tiz éven keresztül évi 10,400.000 pengő többletkiadást jelent. Nem szabad elfelejteni, hogy a főváros deficitmentes költségvetést csak a legnagyobb erőfeszítések árán tudott létrehozni, amikoris minden lehetőséget a végsőkig kimerítettek. Errevaló tekintettel ujabb tízmillió pengő kiadást vállalni nem lehet. A kislakásokat természetesen meg kell építeni, bár az előirányzott bérösszegek teljes befolyására nem lehet számítani, de ez szociális probléma, azért az esetleg beálló hiányokat másképpen kell fedezni. A jelenlegi gazdasági helyzet mellett a legélesebben ellene van a 22 millió pengőre rugó városházi építkezésnek. Nem ért egyet a Bszkrt beruházási programjával,mert annak alapja a mai villamosvasúti közlekedés fenntartása, amely pedig lehet, hogy a közeljövőben már el fog avulni és a város belsejében teljesen az autóbuszközlekedB*sre kell áttérni. A pótadó felemelését a leghatározottabban ellenzi, mert véleménye szerint abban az esetben, ha a beruházási programot * . ... ^ helyes mértékben csökkentik, akkor a pótadó felemelésére nem lesz szükség. Igy a maga, mint pártja nevében az előterjesztést nem fogadja el. Harrer Ferenc rámutatott arra, hogy a múltban egy munkaprogram elkészítését sokan és sokszor sürgették. Ez a munkaprogram lett volna alapja a pénzügyi programnak is. Literben nem tartja helyesnek a mostani programot, s a fedezet kijelölésének iáikéntjét. Nézete szerint csak konkrét javaslat alapján szabad a közterheket emelni. Nézete szerint állagvédelmi kérdés önkormányzati ügy, amellyel lehet és vkell is foglalkozni, mert csak igy lehet az adófizető közönségnek megma* gyar ázni azt, hogy miért kell a pót ad ói" három százalékkal felemelni, /Folyt,köv,/