Magyar Országos Tudósító, 1939. április/1
1939-04-18 [202]
— ZU PESTS ZEN TERZS EBET I RABLÓGYILKOSSÁG ... /2.f oly tatás/ Ezutúa az elnök a vádlott rendőrségi vallomásait ismertette? - Magj. bevallotta a detektívek előtt - mondotta az elnök - hogy előre megfontolt szándékkal végzett Igrlnyivel. - Ezt nem mondtam a detektív uraknak, csak azt mondtam, hogy borzalmasan el voltam keseredve Igrinyi ellen, mert láttam, hogy a társulás nem sikerül. - Magu fizt is mondto, hogy napokig gondolkozott: megfojtsa-e, vagyon agyonüsse Igrinyit. - Én nem gondolkoztam ilyesmin. A vádlott a továbbiakban azt is tagadta, hogy azért gyújtott volna a sötét üzlethelyiségben cigarettára, hogy a baltát megtalálja és a kezeügyébe tegye. Tagadta azt is, hogy negyedéráig állt volna, várva az alkalmas pillanatra, baltával kezében, - Mit csináltak hát maguk az üzletben? - csattant fel az elnök hangja. - Vitatkoztunk, majd én aroulütöttem Igrinyit ugy, hogy ő nekiesett a falnak. Igrinyi ki akart rohanni az üzletből, erre én felkoptam a baltát és a fejére sújtottam. - Ez merőben ellenkezik a rendőrségen és a vizsgálóbíró előtt tett vallomásaival - állapította meg az elnök. - Lehetséges kérem, ón már nem emlékszem semmire, A vádlott ezután azt állította, hogy Igrinyi zsebéből nem vett ki pénzt, mert a 34o pengőt Igrinyi már előzően átadta neki, - Engem a pénz nem izgatott, kérem, - hajtogatta a rablógyilkos csupán bosszút akartam állni a rosszul sikerült társulásért. - Miért húzta le a gyilkosság után Igrinyi ruháját? - Nem tudom - hangzott a válasz - ezen már annyit gondolkoztam azóta, hogy majd beleőrültem. - Miért mosta ki a fiácfürdőben a véres ruhát? - Nem tudom kérem, azt se tudom, hogy jártam a Rácfürdőben. ' - Vásárolt-e maga a gyilkosságból szerzett pénzen a feleségének selyemkombinét és a kisfiának ruhát? - Lehet, hogy mondtm ilyesmit a rendőrségen, de én már nem tudom. Ha pedig vettem, akkor nem a rablott pénzen, mert nekem volt pénzem, - Mf.ga ravasz trükkel házbért küldött december 1-én, hogy rő ne jöjjenek, hogy holttestet rejteget a lezárt üzletben. - Nem azért küldtem a pénzt - válaszolta Lázár - csupán azért nehogy kellemetlensége legyen a házmesternek az elmaradt bér miatt. A vádlott a továbbiakban elmondotta, hogy az eset után állandóan lumpolt, sohasem volt józan napokon keresztül, aldo z at/ - Maga még arra is vetemedett, hogy az/ háziasszonyát fel 6 kereste november 5-én és kicsalta tőle Igrinyinek ot tlévő ruháit. Miért tette ezt? - Nem tudom, lehetséges, azért, hogy megajándékozzak valakit a ruhával, - hangzott a bizonytalan válasz. - Hót ha nem adta el a ruhát, mint mondja, akkor mit csinált vele? - A Dunába dobtam, - mondja hosszas töprengés után a rablógyilkos, majd siró hangon tette hozzá: - Nem akartam én szegényt meggyilkolni, amikor a balta a kezembe került, akkor ütöttem hirtelen'a fejére.. Bárcsak ne jött volna oda az üzletbe, nem lett volna semmi., 0 - Azért ment oda, mert maga oda csalta, hogy meggyilkolhassa és kirabolhassa, állapította meg az elnök. - Nem akartam én a pénzt, rám erőszakolta az eset előtt a 34o pengőt, - Ugyan, - mondotta az elnök •* egy rablógyilkos, akire ugy kell ráerőszakolni a pénzt! - Mi az oka annak, - emelte föl a hmg ját az elnök - hogy maga most megváltoztatja még a vizsgálóbíró ur előtt tett vallomását is? - Nem tudom, - hebegte a vádlott - ha tetszik, hát fenntartom, omit a vizsgálóbíró ur előtt mondtam. /Pclyt s köv 9 / B, nK~)
