Magyar Országos Tudósító, 1939. április/1

1939-04-15 [202]

— ÖZVEGY GARAI GYULANET KERÍTÉSÉRT KÉT ÉS FÉLÉVI FEGYHÁZRA ÍTÉLTEK. Özv, Garai Gyulánélj aki korábban Alexander Aibertné 'néven több izben szerepelt bűnügyekben a nyilvánosság előtt, üzletszerű, folytatólagosan elkövetett kerités, továbbá csalás és hamistanuzásra való-rábírás bűntetté-; vei vádolta meg a királyi ügyészség és az ügyet ma tárgyalta'a büntető"; törvényszók Krayzell Miklós dr. tanácselnök vezetésével. Ozv. Garai Gyuláné a személyi adatok felvétele során elmondotta, hogy a toloncházban internálva volt, majd szabadlábrahelyezése után rendőri felügyelet alá helyezték. Az ügyészség vádja szerint Garainé 1936-tol 1938 vegéig üzletszerűen foglalkozott kerítéssel, egy fiatal leányt erkölcstelen életmódra osábitott s ugyanezt a leányt rá akarta birni, hogy a rendőrségen az ellene és egy másik nő ellen megindított bűnvádi eljárás során hamis valr lomást tegyen. Csalásért azért emeltek vádat Garainé ellen, mert a g^anu szerint előkelő összeköttetéseire hivatkozva, Schwalhauser Lipótnénak azt Ígérte, hogy 15oo pengő ellenében elintézi férje feltételes szabad s.-g ra való bocsátását, kiszabadítja a fogházból,5a pénzt felvette, de semmit sem csinált. Özv. Garai Gyuláné tagadta bűnösségét, hangoztatta, hogy soha nem foglalkozott kerítéssel. Nekem - mondotta - Van egy tizenhétéves leányom, aki iskolába jár, tehát el sem képzelhető, hogy ilyesmit csináljak. Éppen én voltam az, aki közbelépett a kislány érdekében. Tagadta azt is, hogy a csalást és a hamis tanuzásra való rábírást elkövette volna, Dr. Batizfalvy Zoltán rend őr fogalmazó aki annakidején a nyomozást vezette, elmondta, hogy Garainé előtte ártatlanságát hangoztatta, kihallgatása közben hangos jeleneteket rendezett s az orvos megállapítása szerint az idegrohamot szimulálta. Ebben az időben - vallotta a fogalmazó - több izben felhívtak telefonon a lakásomon is, még éjszakai órákban is és az ismeretlen telefonáló megfeny--egetett és megfenyegette a feleségemet is. Ezután'annak a leánynak a kihallgatására került a sor, akit a vád szerint özv, Garai Gyuláné erkölcstelen életmódra csábított. A leányb a bíróság zárt tárgyaláson hallgatta ki. A nyilvánosság kizárása mellett folytatta le a bíróság a további bizonyítást s a vád, valamint védőbeszáü is zárt ajtók mögött hangzott el. Az Ítéletet már nyilvánosság előtt hirdette ki Krayzell Miklós dr. tanácselnök. A törvényszék bűnösnek mondotta ki özv. Garai Gyulánót folytatólagosan elkövetett üzletszerű kerités bűntettében, valamint hamis tanuzásra való rábirás bűntettében és ezért kétévi és hathónapi fegyházbüntetésre ítélte. A csalás bűntettének vádja alól azonban felmentette. Megállapította a bíróság hógy özv. Garai Gyuláné a fiatal leányt erkölcstelen életmódra csábította, ilymódon nyerészkedett s a leányt arra akarta rávenni, hogy vele külföldre távozzon. Bizonyítottnak vette a bíróság azt is, hogy a vádlott asszony hamis vallomás megtételére akarta'rábírni a leányt. Súlyosbító körülménynek mérlegelte a'törvényszék azt, hogy Garai Gyuláné már büntetve volt és folytatólagosan, üzletszerűen követte el a bíinc s e le kmény t. Az ítélet ellen ugy a királyi ügyész, mint az elitélt asszony és védője fellebbezést jelentettek be. A törvényszék egyébként elrendel-' te özv, Garai Gyuláné .letartóztatását, mert rendes foglalkozása nincs, rendőri felügyélet alatt áll és igy szökésétől tartani lehet, Fogházőr Jött a terembe, aki Garainét elvezette. /MOT/ P, mmm KENYSZEREGYEZSÉG. - A győri királyi törvényszék megindította a kényszeregyezségi eljárást Hirsch Jenőné be nemjegyzett bazár, üveg, porcellán, háztartási ós játókárukereskedő, tatatóvárosi lakos ellen. Vagyonfelügyelő Almády Károly dr, tatatóvárosi ügyvéd. Követelések bejelentése május lo-ig az ORE budapesti központjánál, /MOT/'