Magyar Országos Tudósító, 1939. március/2
1939-03-21 [201]
A SZEGÉNYJOGOlí PERESKEDŐ GRÓF KAROLYI MIHÁLYT KÁRTÉRÍTÉSRE KÖTELEZTE A BÍRÓSÁG. Érdekes és tübb mint tlz éve húzódó perben hozott Ítéletet dr. Gáspár Mózes budapesti kir. törvényszéki biró. Az ügyben felperesként Llpthay Olga budapesti lakos szerepelt, aki nyolcvanezer pengős kártérítést követelt gróf Károlyi Mihály párisi lakos, alperestől. Ebben az ügyben alperes volt még a magyar királyi kincstár, valamint a ffemzeti Közművelődési Alapítvány is, de e két utóbbi alperessel szemben a keresetet a felsőbíróságok is elutasították. Ugyanakkor a felsőbirói fórumok megállapították gróf károlyi Mihály kártérítési kötelezettségét közbenszóló Ítélettel s ennek folytán került vissza az ügy a kárösszeg megállapítása végett a törvényszékhez. A perbeli tényállás szerint néhány héttel a proletárdiktatúra kitörése előtt a Károlyi-féle uralom idején egyenruhás emberek jelentek meg Lipthay Olga lakásán, ahol gróf Károlyi Mihály parancsára házkutatást foganatosítottak s ez alkalommal lefoglalták és elkobozták a Lipthay Olga által szerkesztett Megértés cimü lapot, valamint annak előállításához szükséges ingóságokat. A felperes keresete szerint az egyenruhás egyének elvitték a lakásáról a Megértés cimü lap üzleti könyveit, az előfizetési és hirdetési fayugtablokkokat, a cimszalagokat, hirdetési reklámokat, továbbá egy muzeális értékű festményt, egy könyvet 15o2 évből, továbbá novella, regény ós szindarabkéziratokat, élelmiszereket, könyveket, egy Írógépet, valamint egy sokszorosítógépet, továbbá arany és ékszernemüeket. Lipthay Olga az igy szenvedett kárát 80,000 pengőre értékelte, amelynek a megítélését szorgalmazta keresete utján. A bíróság hosszabb bizonyítási eljárást folytatott le a kárösszeg megállapítása végett, majd ennek adatai alapján tényként állcpitotta meg a törvényszék, hogy a házkutatás és lapelkobzás által előállott kár végösszege jóval kevesebb, mint a kereseti összeg s a bíróság a felperest ért kárt pontosan 14977 koronára értékelte. Ez a koronaösszeg a mai pengőérték szerint mindössze 1 pengő 19 fillért tesz ki. A felperes azonban kárának százszázalékos valorizációját igényelte. Be kimondotta a törvényszék, hogy teljes összegű átértékelésre a felperes nem tarthat igényt és az értékcsökkenősből előállott hátrányt nem háríthatja teljes egészében gróf Károlyi Mihályra, aki ebben a perben szegénységi bizonyítvány alapján szegónyjogon védekezett és e bizonyítvány tanúsága szerint gróf Károlyi m ihály teljesen vagyontalan. De nem alkalmazhatta a teljes összegű átórtékelést a bíróság azért sem, mert a káreset óta hosszabb idő, husz esztendő telt el és a felperes keresetét az ingók elvitele után több mint nyolc évvel indította meg. Ezen körülmények figyelembevétele mellett a törvényszék méltányosságból is a valorizáció mérvét harminc százalékban állapította meg. Ez alapon hirdette ki a bíróság az Ítéletét, amely kötelezi gróf Károlyi Mihály alperest, hogy lloo pengő 28 fillér tőkét, ennek 1927 június havától járó ötszázalékos kamatait, 48o pengő, perköltséget tizenöt nap alatt, végrehajtás terhe mellett fizessen Lipthay Olgának. Ezt meghaladó keresetével a törvényszék a felperest elutasította. A törvényszék ezen Ítélete minden valószínűség szerint nem válik jogerőssé, mert mindkét peres félnek tizenöt nap alatt joga van fellebbezéssel élni. Tekintettel a per előzményeire, kétségtelen, hogy mind a két fél jpgorvoslattal él, rgy hogy a felsőbíróságok elé kerülnek az akták vígső döntésre. /MOT/ G.
