Magyar Országos Tudósító, 1939. március/2

1939-03-31 [201]

MAC-YAR OESEilfeöS TUDÓSÍTÓ Kézirat Tizenlciloncedik k i a d á s. i Budapest, 1939. március 31. V*) ' *>>*jj Ilii. évfolyam 74. szám. /ZUí Az EPOI vitaestje. Folytatás 1./Szülés égesse vált az állam beavatkozása a munkásság kérdéseibe, ezt nemcsak á£ársádalom, de maga a munkásság is sürgette. A mtmkaviszonyok rendezése nemzetközi szükségességá/-., vált. Nálunk is kifejlődött a munkásvédelem. ennek fejlődése azonban a? mezőgazdaságban nem volt olyan gyors, mint az iparban.Az utlsó két év kezdeményezései, azonban, mint az öregségi biztosítás-bevezetése, bizalommal tölthet el berniünket.Foglalkozott az előadó az ipari es mezőgazdasági munkásságot védő korlátozásokkal és intézkedésekkel és rámutatott arra, hogy Magyarországon az állam mind nagyobb szerepet kénytelen vállalni a munkapiac rendezésében.Az ellenérzés azonban nem lehet megfelelő az iparfelügyelől: maioknyi seregével.Foglalkozott a tanoncok, a tul könnyű segéd-vizsga és az ipari szakmunkások kérdésével.A munkás társadalom kiadásai között - folytatta beszédét - a legnagyobb tétel az élelmezés és a lakás, tehát az olcsó élelmezés és lakás biztosítása a munkásság leghatásosabb támogatását jelenti. Fogyasztási szövetkezetek szervezete és lakásépítési akciók a legfontosabb teendők és ezt össze kell kapcsolni a kert juttatási mozgalommal.Kitért a munkásbizto sitás kérdésére, A biztosítást véleménye szerint feltétlenül ki kell terjeszteni kötelező módon a a mezőgazdasági munkaadókra is. A biztosítás elleni panaszok, csak akkor lesznek orvosolhatók, ha a betegségü biztosítást a falu testére szabott módon, területi szempontok szerint oldják meg. A háztartási alkalmazottak munkaviszonyának, munkai de t

i ének és a háztartásbeli munkav állal ás alsó korhatárának negállapitását kívánta ' előadása további során.Foglalkozott a napozámos-biztositás nehe ö

eivel, akiknél nem lehet szó állandó munkaviszonyról.Beszélt a mezőgavv...asági munkásvédelem aktuális kérdéseiről oFeltétlenül szükséges, hogy a konvencióé cselédek készpénz járandóságát felemelj ék.A házhelyhez juttatás biztosításával érvényre kell jutnia az egészségügyi és falufe jlesztési szempontoknak. Az államnak egységes tervek alapján 3o évig törleszthető munkásházakat kellene építenie.A munásság családipótléka égetően sürgés, mert másképen nem lehet megakadályozni a születéseknek már ebben a rétegben is jelentkező csökkenését.A pótlékot külön intézményutján kellene megvalósítani.Szükséges a mezőgazdasági-munkások napi munkaidejének ás fizetéses szabadsaga kérdésének rendezése. A munkásvédemmet a termelési feltételekkel és a piaci árak kai kell összhangba hozni. A szociálpolitikai feladatok között i.jen fontos a magyar népoktatás kérdése, amelynek fejlesztése nélkül-a munkástársadalora gazdasági ás kulturális emelkedése cl nem képzelhetŐT A kö'élező 8 éves elemi oktatással a gyermekeket gazdasági, kereskedelmi, szövetkezeti pályákra kell irányítani. A falusi lakosságot jő gazdálkodásra és terményeinek minél jobb áron való értékesítésére kell megtanítani..- Az itt vázolt szociálpolitikai feladatok megoldása - fejette be szavait Kádujfalvy József - elodázhatatlanná teszi azoknak a kormány főhatósági szerveknek egy minisztériumba való egyesítését, amelyek ma öt különböző minisztérium kebelében, gyakran külön utakon ós az erők ssétforgácsolásávál fejtik ki annyira fontos » működésüket. Mihálffy Antal belügyminissteriumi segédtitkár hozzászólásában hangoztatta, hogy a szociális kérdések intézése legjobban a belügy- . liniszteriumban biztosítható. Pfisterer Lajos , az OTI helyettes vezérigazgatója kijelentette, hogy a társadalmi szervezkedés a fontos, hogy a nemzet tagjai saját egyéni, vagy rendi érdekeiken fel-Temelkedve, a köz 2rdekében tudjanak áldozatot hozni.öteuer György ny, államtitkár a munkásíázak építésének fontosságát hangoztatta, mert a mai munkásházak pusztítják] a magyarságot álngedjék meg a munkásságnak - mondta - , hogy hozzászólxasson a maga sorsához és helyzetéhez, amelyét maga ismer a legjobban, íeg kell adnunk -a munkásságnak a szervezkedés lehetőségeit, A Keresztényszocialista szakszervezet nevében Rohály János szélalt fel és nehezményezte ízt az embertelen bánásmódot, amelybon a munkásságot általában részesitik, iangoztc.-t+a., hogy hatályosabb védelemben kell részesíteni a munkás- ágot vz índokolatman. -^„bocsáj fásokkal s zenben,A felszólalásokra vitéz Nádujfalvy < rózoef válaszoltv/Keí/cw,