Magyar Országos Tudósító, 1939. március/2
1939-03-17 [201]
— ELŐADÁS A JOGÁSZEGYLETBEN A PERBELI HAZUDÓZASR63*. A Mogy'T Jogászegylet pont ekén délután a budapesti Ügyvédi Kan ura disz termében teljes ülést tartott, amely iránt a magyar jogászvilág rendkívül nag-c érdeklődése nyilvánult meg. Teljes ülés keretében dr 9 .angyal Pál egyetemi tanár nagyszabású előadást tartott "A perbencs alás" címmel. Az előadó a hazai irodalomban is joggyakorlatban teljesen ismeretlen azon problémával foglalkozott, amelynek alapkérdése: felelősségre vonható-e büntetőjogilag az a perbeli fél, illetve képviselője, aki «zon célból, hogy magának vagy másnak jogtalan v ^yoni hasznot szerezzen, a perben tett hazug állításával vagy tagadásával fondorlatos módon a bíróságot tévedésbe ejti és olyan határozat hozatalára inditja, amely miatt az ellenfelet vagy más harmadik személyt vagyoni károsodás éri. Ismertette az előadó az olasz, német, svájci és finn judikatura idevágó részit, ;:ajd ennek kapcsán sikraszállt a visszaélésszerűen elburjánzott perbeli hazudozás szokása ellen. Ez nemcsak nagyfokú tiszteletlenség a bírósággal szemben és megsértése a törvényben előirt igazmondás! kötelességnek, de büntetést érdemlő cselekményt is képc;:het. Az előadó finom elemzéseinek eredményeit a következő tételekbe foglalta össze: 1. A perbeli hazugság, akár egyszerű állitá"-., vagy tagadás formájában törtónt, ha azt a fél jogtalan vagyoni koszon szerzése céljából fondorlattal tette ós ezzel a másik félnek vagy másnak vagyoni kárt okozó birói határozat hozatalára befolyást gyakoroltj a csalás törvényes fogalmának megfelelő cselekményként minősíthető,, 2, Ha a perbeli hazugsággal élő fél tudta, hogy cselekménye a biró megtévesztésére alkalmas, ós a bir ó i határozat vagyoni kár előidézésére befolyást gyakorolhat, ugyancsak megállapítható a csalás. Ha az ügyfél nem volt meggyőződve igazáról ós éppen ezért állit valótlanságot, hogy eshetőleg fenn nem álló j ogát érvényesítse, ez szintén alkalmas lehet a csalás bűncselekményének megállapítására. A kamara dísztermét zsúfolásig megtöltő jogászközönség, amelynek sor-iban a kúria és a tábla elnökei, az ig az ságügyminis zterium számos tagja, a koronaügyészség és főügyészség több k'épvis előj e, egyetemi tanárok, az államrendőrség, a csendőrség tagjai ós igen sok gyakorlóügyvód foglalt helyet, nagy tetszéssel fogadták dr. Angyal Pál előadását. Az ülSs dr. Pap József jogászegyleti alelnök zárószavai után ért véget ./MŰT/G. GONDATLANSÁG ÁLT^L OKOZOTT EMBERÖLÉSÉRT FELTÉTELESEN PÉNZBÜNTETÉSRE ÍTÉLTEK EL EGY ANYÁT. Ma tárgyalta büntetőtörvényszók Hét he lyi-tanácsa iyí olnár Is tvánnó,magántisztviselő felesége bűnügyét, aki ellen a királyi ügyészség gondatlanság által okozott emberölés vétsége miatt emelt vádat*, A vad sz érint ^olnár Istvánná egy ágyban feküdt háromhénapos csecsemőjével' ós álmában rákönyökölt a gyerekre, aki a tartós nyomás alatt megfulladt, A vádlott asszony tagadta bűnösségét, a törvényszék azonban dr, Orsós Ferenc törvá vényszéki orvosszakértő véleménye és a bizonyitási eljárás adatai alapján megállapította M olnár Istvánná bűnösségét a vádirat értelmében ás ezért ötven pengő pénzbüntetésre itélte el, a büntetés végrehajtását azonban háromévi próbaidőre f elfügges ztette 0 Enyhitő körülménynek v e tte a törvényszék büntetlen előéletét és azt, hogy gyermekének elvesztésével már amugyis megbünhŐdCtt a Az Ítélet jogerős, /MOT/ Ma.
