Magyar Országos Tudósító, 1939. március/2

1939-03-28 [201]

H ÍREK AZ ÖLTÖZKÖDÉS MŰVÉSZETE A BAROSS SZÖVETSÉG ELŐADÁSSOROZATÁBAN• Aa Egyesült Baross Női Tábor magyaros öltözködési mozgalmának keretében kedden esto nagyszámú hallgatóság előtt érdekes és igen nivós előadást tartott az öltözködés művészetéről Radnayné Szőrédy Ilona festőmüvésznő» Előadása bevezetőjében rámutatott arra, hogy milyen színtelen a mai • öltözködés, -.ilyen szürke ós merev nem volt évszázadok óta és igy a mai portréfestőket súlyos feladat elé állitja. Szembeállította ezzel a legfestőlebben öltözködő korok ruhadarabjait, az olasz művészek képein keresztül* Vetített képekkel mutatta be Rubens és a híres portréfestok művelt, amelyeken igen élesen látható az akkori korok szitoes, gazdag ruházata, A reneszánsz és rokokó fényei és pompája sorakozott fel, majd a magyar ruházkodást israertetto a XIX. századig. Azután bemutatta a XX. század népviseletét, amelyet egy/re általánosabbá igyekeznek tenni azok, okik felismerték a bennerejlö kincseket és értékeket. Ma már nemcsak a történelmi vonalakat ós korszakokat követjük, hanem az ősi paraszti talajból fakadó formákkal, színekkel, hímzésekkel, díszítjük ruháinkat. Baj az, hogy a művészettől teljesen elszakadt az öltözködés és a mai szem fél, hogy ugyanazokat a festői szempontokat bolevigye az 81-» tözködésbe, amelyek a művészetben is érvényesülnek; Ugyanezeknek a szempontoknak kell érvényesülniük és fontos a szín harmóniája; Líindenki a saját egyéniségét és figuráját kell> hogy alapul^vegye az öltözködésnél. A természeti adottságokat kell tekintetbevenni és ugyanazzal a festői szemmel kell nézni

s mint amilyen színekkel operálnak a festők. Érdekesen mutatott rá, hogy kinek milyen színek és formák állanak a legjobban, hogy művészi szemmel is szépet mutassanak. A mindvégig nagy figyelemmel kísért és nagy tapssal fogadott előadásért az Egyesült Hői Tábor elnöknője, vitéz Bódorné Czeke Vilma mondott köszönetet, majd Hacsak Erzsébet zongorázott, utána pedig dr

c Hrabáaz^ Oszkárné a magyar divat társadalmi jelentőségéről értekezett igen érdekeseno A Baross Szövetség hőlgytáb«rának szerdai előadóestjén, a Katolikus Hölgyek ^rszág<s SaitoogyesUÍete rendezésében, dr,. Csákány Gyözőné a magyaros Öltözködés kérdését tárgyalja nemzetgazdasági és müvSszl szempontból/ vitéz Hangay' Iraréné pedig a magyaros öltözködés és a sajtö viszonyáról tart előadást/.IOT/B. A PARTKENON TÁRSASÁG JUBILÁRIS KÖZGYŰLÉSE. A Klasszikus Műveltség Barátainak Egyesülete /Parthenon Társaság/ kedden este tartotta 25 évi jubiláris közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémián. Grósz Emil dro egyetemi tanár elnöki megnyitójában kegyeletes szavakkal emlékezett meg az alapitókról ésa volt elnökökről, köztük Berzeviczy Albertről, Pékár Gyuláról, Győri Tiborról, Pauler Ákosról, Wolkenberg Alajosról* Ezután ünnepélyesen kihirdette az egyesület részéről rendezett görög tanulmányi verseny eredményét. Utána Kómán Bálint kultuszminiszter nevében: Szily Kálmán államtitkár üdvözölte a Parthenon Társaságot, huszonötéves fennállása és a nemzeti kultúra érdekében kifejtett eredményes munkássága alkalmával. Ezután Pataky Arnold dr. hittudománykari nyilvános rendes professzor "Az apostolok cselekedetei és az egykorú görög világ" cimmel tartott magasszínvonalú előadást. Az Apostolok cselekedeteinek nyelve a görög Koiné-dialektus, melyet Nagy Sándor kora óta az ókor végéig beszélt a hellén világ. ICisázsiától Galliáig, de számos kifejezésében felcsendül a klasszikus görög nyelv, Homeros, Herodotos, Thukydides, Xenophon nyelve. Nagy a megegyezése Polő/biosnak és Pltitarchosnak a nyelvével is. Feltűnő sok benne az orvosi és''a hajózási műszó /& szerző Szent Lukács orvos volt és Szent Pált több tengeri utján elkísérte/, de teljesen hiányzanak benne a pogány misztériumok kifejezései. Hebraizmusait és aramaizmusait a Hetvenes görög fordítás használata és a könyvnek arámi irott és szóbeli forrásai magyarázzák meg. Az Apostolok Cselekedetinek l'ő-ik fejezetétől kezdve leirt események legnagyobbrészt Sziriában, Kisázsiában és y Görögországban: Macedóniában, meg Achajában játszódnak le. Az apostíl a '^Cselekedetek-ben leirt tizenkilenc esztendő missziós utakon /45-63/ Ciprus . % szigetén, majd azután Kisázsia és Görögország legnagyobb városaiban: a f

fo pizidiai Antiőohiában, Ikoniumban, Lystrában, Dercében, /Folyt.köv./ 7 A^lP\