Magyar Országos Tudósító, 1939. március/2

1939-03-27 [201]

HÍREK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÖSSZES ÜLÉSE. A Magyar Tudományos ^Akadémia hétfőn délután összes ülést tartett, amelyen Ravasz László református püspök, az Akadémia másodelnöke elnökölt. Az ülésen megjelent többek között Szüliő Géza, Balogh Jenő volt igazaságügyminiszter, Hegedűs Lóránd, Kenéz Béla ny. miniszterek, Szász Károly, Pintér Jenő, Lukinich Imre egyetemi tanár, Melich János egyetemi tanár, Kaán Károly ny, államtitkár, Voinovich Géza az akadémia főtitkára, Illyefalvy I. Lajos, a Statisztikai Hivatal főigazgatója, és még sokan más*k. Az elnöklő Ravasz László bejelentette, hogy az ülés napirendjére Jakabffy Elemér külső tag székfoglalójcí van kitűzve. Közölte, hogy Jakabffy Elemér a magyar ügy régi, buzgó harcosa, a magyar politikai viszonyok és államtudományi kérdésele búvárló ja, aki jelenleg román állampolgár - ezért lehet csak külső tagja az Akadémiának - a mai körülmények között nem jöhetett át a határon. A kisebbségi jogok képviselői és a nemzetek szövetsége cimü székfoglaló értekezését Nagy Miklós levelező tag, a képviselőház könyvtárának igazgatója olvasta fel. Jakabffy Elemér értekezése kifejti, hogy a Nemzetek Szövetsége sohasem volt a kisebbségek érdekeinek megfelelő védelmezője és képviselője. A kisebbségek védelme a Népszövetség alapokmányából is kimaradt, ehelyett a békeszerződésekbe az uj és megnagyobbodott államokra kötelező kisebbségvédelmi szakaszokat iktattak be, A Népszövetség csak tanácstag közbelépésére tett volna lépéseket a kisebbségek érdekében, arról viszont gondoskodás történt, hogy az érdekelt államok ne juthassanak tanácstagsághoz. A kisebbségeknek jogukban állott ugyan panaszaikkal a Népszövetség titkárságához fordulni, ezeket a panaszokat azonban legtöbbször nem tekintették fontosnak és egyszerűen elhelyezték a Nemzetek Szövetsége irattárában. A Nemzetek Szövetsége 1929ben foglalkozott először komolyan a kisebbségvédelem kérdésével, de számbajövő eredménye ennek sem volt. Időközben a Népszövetség tekintélye állandóan hanyatlott•és a kisebbségek reménye is egyre csökkent a genfi szervezet irányában, A kisebbségek vezetői már.inkább Londonba mentek, mint Genfbe, amint ezt Szüllő Géza és Henlein Konrád példája is mutatta. Még mindig akadnak, akik a kisebbségek képviselőit nyugtalanító dóknak és uj dolgok után kapkodóknak minősitik, de a legutóbbi események nyomán talán már ezek is kénytelenek elismerni, hogy a kisebbségek jogosultak silcraszállni a maguk védelmére. Az előadás után zárt ülés volt, amelyen a főtitkár bejelentette, hogy a Tudományos Akadémia ötvenezer pengő értékben könyvajándéktkat küldött a felszabadult Felvidék könyvtárainak. A nagyobb könyvtáraknak megküldötte az Akadémia az elmúlt husz év alatt megjelent valamennyi kiadványac. Az adományokat mindenütt rendkivtil nagy szeretettel és hálával fogadták, és az anyaország gondosságának megnyilvánulását látták benne. Többek között a nagysurányi szlovák polgári iskola is nagy örömmel köszönte meg a hozzá juttatott könyveket. Az Akadémia elhatározta,hogy a felszabadult Ruszinszkóba is eljuttatja könyvadományait. Az ülésen ezután egyéb folyó ügyeket tárgyaltak, /MOT/Zw. SAUVAGEOT FRANCIA EGYETEMI TANÁR A MAGYAR TÁRSADALOMRÓL. Sauvagcot Aurelien francia főiskolai tanár a Centre cFAmitié International rendezésében legutóbb nagysikerű előadást tartott a párisi Sorbonne-on a magyar társadalomról. A különböző társadalmi osztályok szerepének és helyzetének ismertetése után foglalkozott az előadó a magyarság legfőbb problémáival és hangoztatta, hogy a magyar nemzet létérdekei követelik Magyarország történelmi jogainak érvényesítését. Utalt arra az elsőrendű szerepre., amit az elssakitott területek töltöttek be a magyar művelődés szempontjából, Nagy elismeréssel emlékezett meg Teleki Pál gróf/lo*^" /} miniszterelnök tudományos és közéleti tevékenységéről. . kiváló előadónak a nagyszámú hallgatóközönség nevében dr. Malmos Lipót, a Magyar Tanul<fú mányi Központ igazgatója mondott köszönetet ./MOT/B.