Magyar Országos Tudósító, 1939. március/1
1939-03-06 [200]
A MAGYAR- NEMZETI DIÁKSZÖVETSÉG RUSZIN ESTJE. A Magyarországi Ruszinszkólak Szerevezete március 15én és 16-án ruszin szabadságnapokat rendez. E szabadságnapok bevezetéséül a Magyarországi Ruszinszkólak Szervezete a Magyar Nemzeti Diákszövetséggel karöltve hétfőn délután nagygyűlést rendezett a Pesti Vigadóban, amelyen rósztvett a Nemzeti Diákszövetség valamennyi tagegyesülete és a Magyarországi Ruszinszk°iak Szervezetének tagjai. A nagygyűlésen Illés József '. . egyetemi tanár, országgyűlési .képviselő,a Magyarországi Ruszinszkólak Szervezetének elnöke elnökölt* Bevezető beszédében ismertette a ruszinföld- és a ruszin-nép történetét* Utána Derakó Mihály volt csehszlovák tartománygyülési képviselő a Ruszin Nemzeti Tanács volt alelnöke mondott beszédet. Kifejtette, hogy a ruszinföld visszacsatolásának ténye még nem minden. Könnyebb valamit megszerezni, mint r:;j tartani. Alkalma- volt látni Csehszlovákiában a rossz munka rövidéletüs' gét, ezért Magyarországnak ugy kell felépítenie államát, hogy'ellenállhasson a következő évezred minden támadásának és kísértésének ls. Megemlékezett a Ruszin-Autónpmista Pöldmivesszövetségben Kurtyák ós Bródy mellett végzett munkáj ár ólja koramunlstáklfáa. Vivott harcaikról és felhívta az Ifjúságot, hogy hasoní^elszántsággál küzdjön a ruázlhakkal való testvéri egyesülés érdekében. A kérdéshez azonban osák olyanok nyúljanak, akik értenek hozzá és ismerik minden vonatkozását. Ezért az fjuságnak tanulmányoznia kell, a ruszinság problémáit.Felhívására a nagy^gyülós felállva egy percnyi néma csenddel adott kifejezést i ' Bródy György, a ruszin önrendelkezési jog nagy harérfsa iránti hálájának ós elismerésének. Végül felsz ü lltotta az Ifjúságot/ ho~y alakítson ruszinbarát kutató intézetet/ érintkezzék a ruszin .fiatalsággal/ tanulja meg nyelvét; keresse, fel a Buszinfcldet ós akkpr élő val°saggá válik a testvériség."Igazságot Ruszinszkónak, igazságot Magyarországnak" fejezte be beszédét Demkó Mihály* Dóry B óla, a Magyarországi Ruszlnszk°ial: Szervezetének alelnöke szélalt fel ezután és kifejtette, hogy a ruszinok magyarul nem beszélő magyarok. Szivüket hozzák Magyarország elé és cserébe kenyeret és szabad szót kérnek. A ruszin kérdés vizsga lesz a magyarság számára. Ugy szerzi majd vissza többi területét, amint Ruszlnszkót felvirágoztatja. . ic'., c. ,'ir- . .1 « , . i': „A magyarországi Ruszinszk ű iak Szervezete nevében felkérte az Ifjúságot, hogy működjék közre a ruszin szabadságnapok sikerének elö.'Mozditásában, mert egyelőre ez a legtevékenyebb propaganda a ruszlnkérdés mell^v' , Száz éve a márciusi ifjúság kiállása utat mutatott a magyarságnak száz évre. Most ennek az ifjúságnak a ruszinkórdésben elfoglalondJ állásfoglalása törjön utat a jövő magyar évezred felé,mondta beszéde végén. Dőri Dóczy Endre, a Magyar Nemzeti Diákszövetség helyettes vezórtitkára hangoztatta, hogy a Kárpátok medencéjében egyedül 1 magyarságnak és a Szent István birodalmába beilleszkedő népeknek van élettere. A magyar-ruszin testvériség valóra válik, mert 600.000 ruszin és lo ml 1110 magyar elszánt akarata kívánja. Illés József egyetemi tanár,a gyűlés elnök') indítványozta ezután, hogy a Ducet, Hitler kancellárt, Chamberlain miniszterelnököt, Daladlerminiszterelnököt és Beck külügyminisztert táviratban kérjék fel a ruszin nemzet önrendelkezési követelésének támogatására. A hallgatóság gyakran félbeszakította á szónokokat lelkes óljenzésével. A nagygyűlés végén a Himnuszt énekelték»/M0T/Zw• f | —-MEGHALT ZSITVAY GÉZA KÚRIAI TANÁCSELNÖK. létfőn este 66 éves korában % Budapesten meghalt dr. Zsltvay Géza, a kir. Kurla tanácselnöke. Az elhunytban Zsltvay Tibor ny. igazságügy-miniszter testvérbátyját gyászolla. \ /MOT/B» - • \ rx *
