Magyar Országos Tudósító, 1939. március/1

1939-03-04 [200]

Egy korlátolt felelősségű társaság megállapodás t kötő tt egy fővárosi gya­k orló ügr veddel arranézve, hogy ez a vállalat peres és peren kívüli ügyei­nek képviseletét 75 pengős havi tiszteletdíbj mellett elvállalta. Az erről szóló irat kiemeli, hogy a felek között létesült megbízási viszony mind­két fél részéről csak egyévi felmondással szüntethető meg. Most per ke­letkezett az ügyvéd és a kft. között s a felperesként fellépő jogtanácsos a felmondási évre járó illetményeit perelte. A járásbíróság megítélte az ügyvéd követelését és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felek kö­zött szolgálativiszony állott fenn. A budapesti kir. törvényszék, mirfc fellebbezési biróság dr. Bándy Zsigmond tanácselnök vezetése mellett tar­tott tárgyaié után ugyancsak marasztaló Ítéletet hozott, de kimondotta* hogy a felek között szolgálati viszony nem állott fenn, mert a jogban jártas felperes muga sem tekintette a kft.-vei kötött szerződését szol­gálati, hanem csupán megbízási jogviszonynak. Az alkalmaz tatás i viszony megállapításának egyik döntő kelléke a függőséges és alárendeltségű heyr ­zet s ez sem áll fenn a fixumos jogtanácsos és a kft. között. /MOT/G. -—VÁLÓPERBEN BIZONYÍTÉKOKAT LOPOTT A FELE3ÉG, A FÉRJE FELJELENTETTE. Sebők Sándorné ellen ö férje lopás büntette cimén bűnvádi feljelentést tett. Válófélben voltak a házastársak és a nő egy alkalommal felment kü­lönélő férje lakáséra és ott kutatott olyan bizonyítékok után, amelyeket 0 férje ellen a válóperben felhasználhatna. Az egyik szekrényben talált egy leragasztott borítékot, amelyre s férj ezt irta rá: "Csak halálom esetén bontható fel, vagy elégetendő." Sebőkné magához vette ezt a borí­tékot, majd felnyitotta. Bizalmas természetű női leveleket és fényképe­ket talált a borítékban, ezenfelül különböző összegekről szóló nyugtákat, amelyeket a férje egy másik asszonynak fizetett. A férj ezért 1-opás bün­tette cimén tett feljelentést az asszony ellen, aki a büntető törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson azzal védekezett, hogy nem ő lopta el eze­ket a leveleket, hanem 13 esztendős kisleánya hozta el azokat hozzá. A törvényszék helytadott e védekezésnek és az asszonyt felmentette a lopás vádja alól. Fellebbezés folytán a budapesti királyi tábla dr. Kesserü­tanácsa tárgyalta ezt az ügyet és dr. Auer György kir. főügyészhelyette-s felszólalása után az elsőtoiróság Ítéletét megváltoztatta, bűnösnek mon­dotta ki Sebőknét a lopás vétségében és ezért egyheti fogházra Ítélte, azonban a büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggTsztette. A tábla beigazoltnak vette, hogy Sebőkné vitte el a szóbonforgó borítékot férje lakásáról, de ha nem ő lopta, akkor is bűnös, mint a kisleánya fel­bujtója. A tábla Ítélete jogerős, /MOT/G. —RÁGALMAZÁSÉRT NÉGYHÓNAPI FOGHÁZ. Sebestyén Imre 60 éves építész Balassagyarmati lakosnak a. büntető ható­sággal már többször meggyült a baja. 1937 augusztus havában Sebestyén egy nyilt lapot irt az azóta elhunyt dr. Sérospataky J°zsefnek, a pest­vidéki kir. ügyészség elnökének, amelyben sulysosan sértő kitételeket használt. Az igazságügyminiszter felhatalmazására hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége cimén vonták felelősségre Sebestyén Imrét, akit a büntető törvényszék nágyhónapi fogházra ítélt. Ezt az ítéletet a tábla és ma a kúria Kvassay-tanács a jogerőre emelte. /MOT/G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom