Magyar Országos Tudósító, 1939. március/1
1939-03-14 [200]
—-A SZÁLASI-PÁRT RÖPIRATÁNAK SZERZŐJÉT EGYESI BÖRTÖNRE^ITm": ! f § A KÚRIA, A mult év tavaszán a rendőrség megállapította, hogy a Szálas! -féle nyilaspártban egy titkos, a bolsevista sejtrendzssr szerint működő szervezet alekult, amelynek többek között feladata volt a párt propaganda röpiratainak előállítása is. Kiderítette a rendőrségi nyomozás, h ogy a propaganda röpiratok közül többnek * Péntek István 37 éves szobrász és képzőművész a szerzője. Török András gyári munkás sokszorosította a röpiratokat ós az előállítás munkájában segédkezett Zemniozki Géza fürdőmester, A büntetőtörvényszék Péntek Istvánt a rendtörvénybe ütköző, az állam törvényes rendjének erőszakos felforgatására irábyulo bűntett elmén egyévi börtönre Ítélte, Török András ugyanxilyen vétség miatt háromhónapi fogházbüntetést kapott, mig Zemniczki Gézát egyhónapi és tiznapi fogházra Ítélték. A budapesti királyi tábla Péntek István büntetését hathón^api börtönre szállította le. Török András büntetését egyhónapi és tís» n'api fogházban szabta ki a tábla, amelyet az előzetes letartóztatással teljesen kitöltöttnek vettek, mig Zemniczki vádlott büntetését helybenhagyta a tábla. A királyi kúria Kvas3ay-tanác sa tárgyalta a tábla itéle~ Ve ellen bejelentett semmis égi panaszokat és dr„ Balogh István királyi k oronoügyészhelyettes f els zólalás a után a tábla Ítéletét megsemmlsitette ? Péntek Istvánt egyévi börtönre Ítélte el, Török András hathónapí börtönbüntetést kapott ós Zemniczki fürdőmester büntetését a kúria is jóváhagyta. /MOT/G. AZ ORVOSTUDOMÁNY VÉGES, HELYTELEN DIAGNÓZIS NEM M JHIBA-, Egy ióarossegéd a budapesti kir. törvényszék előtt kártérítési pert indított az Országos Társadalombiztosító Intézet ellen, amelytol havi loo pengő kártérítési járadékot követelt, mert keresetének tényállítása szerint orvosi műhibát követtek el a rovására s emiatt keresetképtelenné vált Dr, Tóth László kir. törvényszéki biró előtt megtartott tárgyalás után az a tényállás derült ki, hogy a felperes 1937 nyarán gógebajjal jelentkezett az OTI rendelőjében. A szakorvos rákfryanusnak találta a beteget és a gégéjéből kimetszett szövetet mikroszkópi vizsgálat alá vették,amely a bajt rákhoz közelállónak mutatta. Ennek folytán az iparossegéden légcsőmetszést végeztek. Az fcperéció után a felperesnek régi tüdőbaja újra fellobbant és ezért hosszabb időn keresztül o betegsége miatt ís orvosi gyógykezelés alatt maradt. A felperes azt állította, hogy a gégéjére vonatkozó diagnózis ós a műtéti beavatkozás is orvosi műhiba volt, A kir. törvényszék e tárgyben megkereste az Igazságügyi Orvosi Tanácsot, omely szakvéleményében előadta, hogy a felperesnek minden valószínűség szerint nem volt gégeráLja, azonban gégebajának gyógyulása a végrehajtott műtétnek Wassönhető, Az operáció a gégéből kimetszett szövet mikroszkópiai lelete alapján indokolt és orvosilag helyes volt, annál is inkább, mert a mikroszkópi kép közel állt a rékhoz ö Az OTI-orvosok kezeiése az orvosi tudomány mai állásával egybevágó volt, tehát orvosi műhiba nem történt. Hangsúlyozza az Igazságügyi Orvosi Tanács^ hogy ha az orvosok a diagnózisban tévedtek, ez még nem orvosi műhiba, hanem egyszerűen a tudomány végességének következméhye, A törvényszék magáévá tette az Igazsgügyi Orvosi Tanács szak" véleményét és ennek alapján a felperest kártérítési keresetével elutasította és mint pervesztest 3oo pengő perköltség megfizetésére kötelezte, /MOT/G m* m *r» «*»
