Magyar Országos Tudósító, 1939. március/1

1939-03-02 [200]

FŐVÁROS SZENDY EiROLY POLGÁRMESTER ELNÖKÖLT A TI SiTVISELŐ' KASZINÓ KÖZGYŰLÉSEN . • A Tisztviselő Kaszinó csütörtökön este Esterházy utcai székházának disz-* termében tartotta ezévi re-odes közgyűlését, amelyen a tagok nagy számban vettek részt• Megjelentek a közgyűlésen Oswald István, a kuriá ny,el­nöke, lukács Jenő, a törvényszók ny. elnöke, dr, Kerntler Kálmán ny. állam­titkár és sok máplőkelőség • A közgyűlésen Szendy Károly polgármester elnökölt, aki megnyitóbeszédében méltatta a Tiszt^is elo Kaszin 0 hivatását, majd megelégedésének adott kifejezést a tagok áldozatos közreműködéséért a kaszinói élet kifejlesztése érdekében. Az elnök) megnyitó után Martin István ügyvezető alelnök számolt be a kaszinó eseményeiről, a közgyűlés ezután tudomásul vette a bizottságok jelentéseit és a választmányba 25 rendes és 3o p°ttagot, a felügyelő-bizottságba pad ig 7 rendes és 5 pót­tagot választott. A közgyűlés után a kaszin 0 tagjai díszlakomán vettek részt , A lakoma ün :^pi szónoka dr . Nagy 3éh kir. Ítélőtáblai tanács­elnök volt, aki lendületes beszédében a magyar tisztvisoló életéről ós a Tisztviselő Kaszinó hivatásáról beszélt, nagy tetszés tűi kísérve,/MOT/Vr* HÍREK A KORMÁNYZÓI PÁR MEGTEKINTETTE HERC ZEG PEREID: "UTOLSÓ TÁNC" -ÁT A NEMZETI SZÍNHÁZ KA; ARASZ IN HÁZÁBAN. Herczeg Ferenc nagysikerű v lgj áto­kénak: "Az utolsó táno"-nak századik előadása ünnepélyes keretei: közt folyt le cs".törtökön este a Nemzeti Színház Kamaraszínházában, Az ün­nepi előadáson megjelent vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kor­mányzója és felesége. A kormányozó! párba színház előcsarnokában dr, Hóman Bálint vallás*-és közoktatásügyi miniszter és dr; Németh Antal, a Nemzeti Színház és a Kamaraszínház igazgatója fogadta. Amikor a Főmáltó­ságu pár a díszpáholyba lépett, a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség percekig tartó tapsviharral köszöntötte. Az egyes felvonások végén a közönség lelkes ünneplésben részesítette Herczeg Perencet, az illusztris szerzőt, valamint a szereplő színművészeket, akiket a virágcsokrok és koszorúk egész tömegével árasztottak el, A díszelőadáson megjelent Tasnády Nagy András igazságügyminiszter is, /MOT'/B, PÖLDESSY GYULA Mii LATKOZATA* Néhány román újság legutóbb azt állí­totta, hogy a Magyarországhoz csatolt ruszin községekben a magyar ható­ságok megszüntették a ruszin isicolákat. Ezzel az állítással kapcsolatosan a Magyar °rszágos Tud°sitó munkatársa kérdést intézett Földessy Gyula volt ruszin szenátorhoz, aki ezidő-szerint a magyar képviselőház tagja és aki a következőket mondotta: " Ez az állítás - mondotta Pöldessy Gyula- szemenszedett val°tlanság. Én, mint a ruszi.iföld egyik képviselő­je a leghatározottabban utasíthatom vissza ezt a rágalmat és megállapí­tom, hogy a magyar kormány a háború előtti együttélésünk alatt is a leg­nagyobb megértéssel gondoskodott ruszin Iskoláinkról, tar.könyveinkről és tanítóinkról. Ennek egyik leghitelesebb tanuja éppen én'lehetek, akinek nyomdájából a békebeli idők ruszin tankönyvel, naptárai, 'imakönyvei,ru­szin irodalmi müvei és vallásost ár gyu füzetei kikerültek. Meg kell álla­pitanom, hogy most, amikor huszévi elnyomó uralom után a ruszin községek egyrósze visszakerült Magyarországhoz, 'a magyar kormány épp olyan szere­tettel, karolja fel a ruszin nép ügyét, mint a magyarokét ós e bbei sorom i­féle különbségtétel nincs, Igen-is, minden ruszin többségű községben árln­; tétlenül mTködnek tovább a ruszin iskolák, ruszin tanítóikkal ós ruszin könyvekkel. Erről mindenki a saját szemével győződhet meg, aki ellátogat erre a területre .Sajnos azonban - fejezte be nyilatkozatát Pöldessy Gyula képviselő - nem mondhatjuk el ugyanezt azokról a ruszin közsegekről,ame­7 lyek romái uralom alatt élnek. Köztudomású ugyanis, hogy ezekbon eltörö_— fa ték a ruszin tanítást ós a ruszin nyelv'használati jogát és az egész vo­nalon a román nyelvet tették kötelezővé«/M0T/V ne<c7\r.ns I.F.VFI.TÁR '

Next

/
Oldalképek
Tartalom