Magyar Országos Tudósító, 1939. március/1
1939-03-14 [200]
HEGEDŰS LÓRÁNT A TUDOMÁS OS AKADÉMIÁN ELŐADÁST TARTOTT 3UDAPEST ADéRENDS ZERÉNEK FEJLŐDÉSÉRŐL. A Magyar Tudományos akadémia II,osztálya • Komis G , ula titkos tanácsos, osztályelnök elnöklósével ülést tartott, amelyen nagyszámú és előkelő közönség vett részt, köztük Szüllő Géza, Paplnyí Tihamér és közgazdasági és tudományos életünk sok számos előkelősége. Az ülésen Hegedűs Lóránt, az Akadémia tiszteleti tagja "Budapest adórendszerének fejlődése" címmel értekezett .A "óból l.adult kl az illusztris előadó, hogyha fővárosunk adózásának igazi gyökereit akarjuk kikutatni, akkor vissza kell mennünk arra az időre, amikor a királyi hatalom még nem adóztatott, hanem a Duna két pártján elterülő két "Pest" a hajó'megállltás i jog alapján szedtek járulókot. E z a két város annyira ebben látta háztartásának az alapját, hogy 1302-ben, midőn az e^sztergomi érsek az óbudai káptalan j vára ezt kétségbe vonta, a budai tanács VIII.Bonifác pápát kiátkozta, uj pápát választott és fegyveres- ellenállást tanúsított a királyi katonasággal szemben. Ettől az időtől kezdve a levéltári kutatásokban kimutatható,hogy összes városi járulékaink mind a helypénzböl ós a kövezetvámból fejlődtek századokon át, míg végre I.Lipót Császár 1703-iki diplomájában valóságos rendszerré tömörült ez az adózás. A továbbiakban Hegedűs Lóránt Ismertette a városnak a vármegyével, s másrészt a helytartó tanáccsal való adójogi viszályait és a különféle kövezetvámok szabályzatának összehasonlítása útján kimutatta a későbbi különféle adónemeknek - keresetadó, házadé, szeszadu, söradó - már itt jelentkező legrégibb megjelenését. Az előadó egészen az abszolutizmus koráig mutatta be a különféle adóképleteket, araikor is egy idegen'állam adórendszere takarja el a főváros *ntochtcn adófejlődé sóté Hangsúlyozta Hegedűs Lóránt, hogy előadásával - amely egyébként Igazolja adóelméletét ls - nem tartja kutatásait befejezettnek, - Munkálatomnak végcélja az - mondotta Hegedűs Lóránt-* befejezésül - hogy ha csak lehetséges, történeti alapon I;:. ekézzünk e y oly pénzügyi tervet felállítani, amely alkalmas lenne a"környéktől városok és küzs'gek hozzácsatolásával a mielőbb megalakítandó Nagybudap. st másfélmilliós nagyvárosának az adórendszerét megadni. Rendkívül fontos, hogy Nagybudapest kialakulása ne érje váratlanul az országot és külön'-'en, hogy ne pénzügyi rendezettlenségben, hanem elare megall.auitott és gondosan mérlegelt pénzügyi elvek alapján történjék. Nem'felesleges hangsúlyozni ezt, azért, mert látjuk a felvidék visszacsatolásánál, hogy a gazdasági készületlenség következtében mennyi nehéz oroblé-" ma vár egyszerre megoldásra 0 Meg kell állapítani azt is, hogy mindaddig, ameddig országunknak természetes hátárai nincsenek, a magyar állam ön-: állóságát és függetlenségét legersásorban egy búr mely más hatalom által félsz Ívhat atíanul nagy és erős főváros képezi. E z ért Nagybudapest problémája és pénzügyi előkészítése országos érdek ás mint a"város szülöttje, ennek a kérd éjnek előmozdításával kívánom szolgálni szülővárosomét • A megjelent előkelő közönség hosszasan ünnepelte Hegedűs Lórándot rendkívül érdeks és tanulságos előadásának elhangzása után./MOT/Vtf, ÜNNEPI ISTENTISZTELET AZ UNITÁRIUS TEMPLOMBAN, Az Ühtttárius Missziú\ Máz /IX., Högyes Endre-utca 3 0 / templomában nrcius 15-én délelőtt'10 I órakor ünnepi Istentiszteletet tart Józan Miklós püspöki vlkáritw./MOT/B*
