Magyar Országos Tudósító, 1939. március/1
1939-03-13 [200]
Irodalni életünk kiemelkedő eseménye minden esztendőben a Petőfi Társaság nagygyűlése, melyet a társaság ebben az évben március 1P~ én, vasárnap délelőtt rendezett a Magyan Tudományos Akadémia zsufo slg megtelt dísztermében• X nagygyűlésen képviseltette magát a kultuszminiszter ium* a főváros részéről Némöthy Káiroly tanácsnok jelent meg s a közönség Soraiban foglaltak helyet Voinovich Géza, az Akadémia főtitkára, Raffay Sándor evangélikus püspök, p lntér Jenő, Várady Jenő, Fáin, Tamás, Petirl Mór, B áh A ladár, Szathméry István, Galamb Sé ndor, Baja hály, vitéz B odor Aladár, Földi Mihály, Lázár Béla s irodalmi és közá/atl előkelőségeink közül még számosan* Megjelentek a nagygyűlésen a Fctofl társaság legutóbb megválasztott uj tiszteleti tagjai isi ^ovóor s ándor evangélikus püspök és Kiss Ferenc, a Nemzeti S Z inház örökös tag* ja, akiket á közönség meleg ünneplésben részesített. Bevezetőül viharos lelkesedést keltve, Kiss Fereno tiszteleti tag Petőfi Nemzeti dalát szavalta eli majd a gyengélkedő Császár Elemér helyett elnöklő Havas István alelnök A költő és a politika" címmel mondott elnöki megnyitóbeszédet. Küzdő életünk álomvágyai -" mondotta - hol jelentkezhetnének elsőbb? a szó megindit ü erejével, ha nem az irodalomban, a költő ajakánI S ha a megszólalt álomvágyaknak hltszerü gyökerűk van, s ha az igék a művészi forma ós a nyelv természetességével zendülnek föl az irótoll szárnyán: megmérhetetlen távolságokba vándorolnak el. Ez a nemzeti költészet és a költő, aki Így énekel: nemzet énekese. Ez volt Petőfi, aki az őserejü nép fejleszthető, tiszta nyelvén realizálta az álomvágyak hangjait és képeit s oly tökéletes látottsággal és művészettel, hogy épp ezzel lett az emberiség költője ls. - Az egyetemes érzésnek és gondolatnak - fejtegette az elnök fölismerése és megszólaltatása termés^erUen a költőben jelentkezik először általánosító, megragad 0 hatással. Szelzmograflkus megrezdülése jelzi a közeledő vihar vagy megváltás jelenségeit, azt, hogy a kor Immár egy nagy születés óráját várja. - De politikai költő volt-e például Petőfi? Az, amit ő dalaiban sürgetett, a lét és a nemlót kérdése volt országunkra nézve* a Jobbágyi elszabad it ás, a népmilll°k felemelése, a nemesi kiváltságok megszűnése, a törvény előtti egyenlőség, stb. Nagyszabású nemzetmozgalom, melyet Széchenyi, ÍV ossuth ós Deák vezetett, de mégfes csak politikum, párt; dolga, annyi jutott ki belőle a nemzet egészéhez, amennyi a pozsonyi diéták falai közül kiszivárgott az országgyűlési tudósítások, a megyegyűlésbe k révén. Csak a zártabb politikai gyüjtás volt ez á politikum tűzhelyén, de még mindig nem egyetemes láng* A népért, a milliókórt indult meg a küzdelem s a nép annyit tudott róla s Igazságával és nagyságával még a vezető osztályok sem voltak kellően eltelve* A költ3 Intuitív ereje kellett hozzá, hogy mint elérendő nagy klilcs, az országvérkeringésébe jusson el fényével, boldogító valóságával. S ezt a köj Vá Petőfi, a lángész mindenhatója tette meg. Népgondolata és a szabadsáyr°l való eszménye nála szinte eggyéforrott oly fenséges, soha nem hallott hangokat varázsolt ajkára, hogy hozzá foghatót a világirodalomban sem találunk. A költők első nagy őse, a hősi bárd fogalma testesült mog felléptében, ^neke az elmék számára mennydörgés és villámlás volt, megrázott, magával ragadott, vagy lesújtott. /Az egyén fájdalmár ü l, szegeiméről és boldogságáról a fülemilék énekelnek, a nemzetek, népek kitörésének- a viharok trombitája ad hangot./ - Petőfi sejtette és a ' megigazuló hit bizonyosságával várta a földrengést, azt a világváltozást, mely nemzetének jobbrafordulá\ sát jelentette. Költői hangjaiból népe alomvárának megtestcsitése ham\ sant föl. Szebb kórusa ennél kevés nemzetnek adatott. i\ /Folyt.köv./
