Magyar Országos Tudósító, 1939. március/1
1939-03-02 [200]
HATSZÁZ FELVIDÉKI AGRÁRSZÖVETKEZETTEL GYARAPODOTT A VISSZACSATOLÁS RÉVÉN A MAGYAR SZÖVETKEZETI HÁLÓZAT. A Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége parlamenti osztálya legutóbb Putnoki Móric titkos tanácsos elnöklésével ülést t'.rtott, anelye 1 megjelentek Törley Bálint kereskedelmi állomtitkár, báró Radvánszky Albert felsőházi tag, Mayer János ny .min ls zter, Baross Endre dr., vitéz Hortelendy Miklós, Hunyadi Vas Gergely dr., Megay Meisner Károly, Nlrnsee Pál, Plósz István, Szinyel Merse Jenő, Salkovszky Jenő, dr.Strausz látván országgyűlési képviselők és a parlamenti szakosztály számos tagja* Putnokfr Móric elnöki megnyitó beszédében elsősorban a felvidéki képviselőket üdvözölte, s arra kérte őket, hogy vegyenek tevékenyen részt a parlamenti szakosztály munkájában és hassanak odn, hogy a szövetkezeti gondolat a visszacsatolt területeken minél mólyobb gyökereket verjen. Ezután dr.Schandl Károly, az OKH alelnök-vezérigazgatója tájékoztatta a parlamenti szakosztály tagjait a Felvidék visszacsatolásával kapcsolatos szövetkezeti kérdésekről. Elismeréssel állapította meg, hogy az elnyomatás két évtizede alatt a felvidéki magyar szövetkezetek milyen eredményes munkát fejtettek ki. Kétségtelen - moneoSta -, hogy a magyar nemzeti gondolat a Felvidéken elsősorban ezekben a szövetkezetekben ólt és erősödött, A csehek a magyar hitelszövetkezeti törvényre hivatkozva nem tették lehetővé külö:; magyar hitelszövetkezeti központ megalapítását a Felvié&ken, Így az otti.nl magyar hitelszövetkezetei: kénytelenek voltak a pozsonyi központhoz csatlakozni, magyar jellegüket e&nek ellenére megőrizték, Ezzel szemben a mintegy háromszáz fogyasztási- és órtékesltőszövetkezetnél a csehol: nem gördítettek nehézségeket a nemzeti alapon való tömörülés elé, Így a magyar fogyasztási szövetkezetek Hanza néven Galántán külön központot alapítottak és annak irányítása mellett kiváló eredménnyel dolgozhattak, A felvidéki hitelszövetkezetek között egészen különleges jellegű alakulások a 'földmlves kölcsönö s p^nztárar /Rolnicka/, ezeket a Hodzsaféle agrárpárt hozta létre politikai okokból; hogy a felvidéki magyar gazdákat a cseh agrárpárt részére megnyerje:'- Ezek a pénztárak erős állami támogatásban részesültek, s működésüket egy-Bgy járás területére terjesztették ki. Miután ezekben a földmlves kölcsönös pénztárakban mintegy 50,000 magyar gazda kb,2-3000 szlovák gazda tömörült, további fenntartásuk feltétlenül s zükségesnek mutatkozik, s természetes az ls j árási hitelszövetkezetek a jövőben munkásságukat az OKH kötelékében fejtik majd ki, A visszacsatolt területeken tizenhét ilyen földmivospénztár működik, mlg az összes visszacsatolt hitelszövetkezetek sz'ma - beleszámítva a pénztárakat is - mintegy 300 1 Ez annyit jelent, hoT. 7 ez OKH kötelékében a csonkaország területén működő 1,012 hitelszövetkezet száma 1,300-ra emelkedett. <Jellemző,hogy a felvidéki hltelszövebkez-' le'c legnagyobb része jelentős betétállománnyal rendelkezik, s éppen ezért nagy szükség van arra, hogy miután a Felvidéken a visszacsatolás r? "tt alacsonyabb volt a betéti kamatláb, viszont a szövetkezetek a csonkaországiaknál magasabb kamatot szedtek a kölcsönök után: a felvidéki hitelszövetkezetek is megkapják a gazdaadósságok után járó állami hozzájárulást. A továbbiakban Schandl Károly dr 0 foglalkozott a földbérlő szövetkezetekkel, s rámutatott arra, hogy a parlamenti tárgyalás előtt álló földbirtokpolitikai törvény javaslat oly intézkedést tartalmaz, melyszerint a földbérlőszövetkezetek által kezelt, vagy a jövőben kezelendő birtokokat oeszámitják a bérletek céljaira leadandó területbe. Ez a rendelkezés előnyére válik a földtulajdonosoknak ós a I kormánynak egyaránt. Az államnak ugyanis könnyebbséget jelent,hogy I llymódon gyorsabb ütemben fognak megalakulni a szövetkezeti bérletek. mégpedig minden külön állami beavatkozás segítsége nélkül,a birtoko rWv sok pedig szívesen fogják bérbeadni földjeiket a földbérlő hltelszöw ^vetkezeteknek, amelyek garantálni tudják a mindenkori bérösszeget 0 I /folyt, köv./
