Magyar Országos Tudósító, 1939. február/2

1939-02-28 [199]

POLITIKA .-íp IV- Minthogy radikálisan kell belenyúlni a dolpokbn, om következtében yilúros as is, hogy az, amire vállalkoztunk, nagy dolog. Nagy dologra vállalkoztunk es keményen állni kuli est a harcéi. Nehézségekkel fog talán járni »z a harc, ezt sohasem titkoltuk éo mindig nyíltan megmondottuk. Meg is kuli mondani, mórt ha o keresztény társadalom est nem érzi at, nem volna képes azt megvívni. ít kuli orozni a harcnak ••- nehézségeit, de minden harc, minden haboru nőház, minden háború nélkülözésükkel jár. A katonákra nézve sokszor éhséggel, szomjúsággal, a feioiósok részére bajokkal, ,másokra nózvo sobosüléssöl és még másokra nézve haléllal is. Mindezt szambáváve is, a katona megy és raegvivja a harcát. - T.-hát no künk is tisztában kell lennünk azzal, hegy ha nem-isya katonáekéval azonos veszedelmekkel, de igen sok tekintetben nagy nehézségekkel és küzdelmekkel kell számolnunk, :.molyok ránk e harc során várnak. Ezt -a harcot azonb.ji állni kell. - S az, hogy itt olyanok találkozunk, - mégpedig ina olyan helyzetbon, hogy az országnak az ügyeit elsősorban mi irányítjuk - .„kik" husz évvel ezeidtt már ugyanebben a harcban állottunk, mindenesetre .záloga ínnak, hogy ehhez a harchoz az erí,az elszántság megvan ós meg is m..rad. -/Lelkes taps és éljenzés./ J§ Az elmúlt husz év alatt már mi is átéltünk nehezebb időket, olyanokat ic,. amikor eszméink diadalát már-már foszladozni látóvá, Öe nem csüggedtünk, n*m engedtünk belőle, együtt maradtunk \7olf f Károly sáezl :ja alatt, tovább harcoltunk, a zászlótsoha el nem hagytuk s moet ismét

t

itt vagyunk. Itt vagyunk ma cselekvő módon és .cselekvokópeson /M..JJ taps és éljenzés./. Sz adhat nekünk mindnyájunknak bizalmat arra, hegy igenis, meg tudjuk'majd vivni ezt a küzuölmot. Azok a reformok, amelyeket hozunk

y részei, elemei ennek az egész küzdelemnek. - Nem akarok meoot itt hosszú, itgy progr áramot adni, hiszen pr©grammomat elmondottam a Rázbrii. Elmondotta előttem Imrédy Béla is akkor, miikor progr ammot adott, sőt elmondották már mindkettőnk'elegei is. Mert hiszen mindez egymásból folyik, legfeljebb gazdagodik a progr ar/íi* •'Jhogyan haladunk, s változnak a részletei, aszerint, LJ&ÍYYC az ember más ós más helyzetekkel áll szemben a küzdelemben. De lényegileg ugyanazt :;. harcot vívjuk. A programra lényegileg bennünk van és benne van abban a husz esztendőben, amelyet harcban es munkában együtt töltöttünk. - Tehát ebben a huss esztendőben magában megvan a programra, s amikor azt mondom

? hegy mi, vagy közvetlen elődeink ozt a programraot már kifejtették, visszanyúlhatokddái^, tunikor Wolff Károly először lépett a mi körünkbe, akik itt vagyunk, s-először mondott beszédet, s azatán uira és újra szólott itt és nálunk, a'Keresztény Nemzeti Ligában^ de másutt is mindenfelé. Á progr aram maga a mi állandó összetartásunk a keresztény eszme mellett, a mi állandó küzdelmünk, hogy ezt Magyarorazágon véglegesen diadalra juttassuk. - Természetesen nagyon nehéz a feladat, mert - rjáint a' torvényjavaslat indokoláeábcn magunk is kifejtettük - Európának talár, nincs egyetlen országa, ahol a zsidókérdés Oxyan súlyos volna, olyan n.:.£ymérotü a tömegeknél ós az arányszámnál fogva is és a zsidóságnak a r esz tény társadalomba való beszövődése miatt is. Sokkal könnyebb a probioa. például Lengyel or s z ágban, ahol éles váL .szlVJ. volt a keresztény társadale<, es a zsidóság között s nincs olyan összeszövőüée, mint amilyen"

nalun.iv U- . /Folytatása következne/