Magyar Országos Tudósító, 1939. február/2
1939-02-25 [199]
ZU SCHWARTZ ZOLTÁN ÉS TÁRSAI BÜNPERE /l.folytatás/ körülménytől. Mondja el, hogyan ismerkedett meg Giczi Máriával, miként vitte kórházba, hogyan távolította el onnan és miért vitte hóna alatt a gyereket? A vádlott igy kezdte vallomását: - Bécsben végeztem az orvosi egyetemet, de a diplomámat Magyarországon nem nosztrifikálták. Mégis magánprakszist folytattam ós praktizáltam a zsidókórházban. Török Gyula dr. celldömölki orvos a mult év januárjában Celldömölkről telefonált, hogy egy nőt küld hozzám, aki öt hónap óta áldott állapotban van. Egy hónappal később megjelent Giczi Mária s én hozzákezdtem a műtéthez. Megáll api tottam, hogy a gyermek már kifejlett s a műtétet nem mertem tovább folytatni. Beszéltem dr # Krausz József orvossal, okit arra kértem, hogy valamelyik kórházban helyezze el Giczi Máriát, Krausz József ismerte dr. Pilesz Károlyt s az ő révén a beteget a Szent István-kórházba vitettem. Másnap Krauszdr. telefonált, hogy az anya haldoklik. Nagyon megijedtem, nem értettem az ügyet, mert én az operációhoz steril eszközökkel kezdtem. Taxiba ültem, kimentem a kórházba s megtudtam, hogy nem az anyáról, hanem a gyermekről van szó. Már utkö z? ben elhatároztam, hogy az anyát a gyerekkel együtt kihozom a kórházból. Erre azért gondoltam,' mert tudtam, hogy ha a gyermek meghal, megállapítják, mi történt és magzatelhajtás büntette miatt eljárást indítanak ellenem, - Miért jelentette be a kórházban álnéven Giczi Máriát? - kérdezte az elnök. - Erre semmi okom nem volt, de tudtam olyan esetről, hogy az anyát álnéven vétették föl a kórházba, - Nem azért történt, hogy nehezen lehessen megtalálni? - Amikor bevittem kórházba, még nem gondoltam ilyesmire, - felelte az orvos, majd igy folytatta vallomását: - A kórházban Tóth dr, megmutatta az újszülöttet, akinek a nyakán, ujján és orrán hámsérülés volt, A gyermek.élt. Később az anya megjelent a magzattal és elindultunk. A gyermek egy r ó zs^szinü alsószoknyábo volt csavarva, Oiosi Mária azt azerette velna, ha A gyermeket menhelyen helyezem el, A Dob-utca és Hársfa-utca sarkán kiszálltunk a taá. ból,^az anya átadta nékem a csecsemőt, aki az alsószoknyába volt betakarva. Én igy nem skartam a csecsemőt az utcán vinni, bementem egy trafikba, újságot vettem és hengerszerüen becsavartam a magzatot, - A hóna alatt vitte a gyermeket, - szólt közbe az elnök - s közben a bordáit ropogtatta, - Ez nem felel meg a valóságnak, ugy vittem, ahogy egy csecsemőt vinni szokás. Elmentem Baricza Pélnéhoz es megkértem őt, hogy vigye el az újszülöttet a menhelyre, - Nem azt mondta néki, hogy csináljon vele valamit, tüntesse el? - kérdezte az elnök, - Nem, kérem. Azt mondt ÜJM hogy a menhelyre vigye és eútam néki tizenöt pangőt. ^rre a célra Giczi Máriától harminc pengőt kaptam. Ezután a kórházba, majd onnan hazamentem. Az elnök ezután Ismertette Schwartz Zoltánnak a rendőrségen tett vallomását, amelyben egyes részleteket másként mondott el az orvos. Felolvasták a vádlottnak a nyomozás és vizsgálat során tett különböző vallomásait, ezekben is kisebb-nagyobb eltérések vannak, /Folyt.köv ./ P.
