Magyar Országos Tudósító, 1939. február/2

1939-02-24 [199]

/Serédi Jusztinián beszéde, F o 1 y tat ás,/ Az igazságos király Istenért megbecsülte annak egyházát ls szolgáival, a papsággal együtt és ors zágában a keresztény felfogáshoz méltó helyet biztositott számukra. Elismeri és törvényében is kimondja, hogy a lelki és egyházi ügyek, mint a végrendelet, a házasság, a jcgy_ajá^jidók, a hamis eskü, a papi személyek ellen elkövetett tettlegesség, valamint azok fosztogatása és általában minden nem profán természetű ügy, nem a világi, hanem az egyházi törvényszék elé tartozik. Azonban sürgeti,hogy az egyházi birák ilyen ügyekben ne általános, hanem meghatározott személyekre vonatkozó idézéseket adjanak ki. Védelmébe veszi az Ur napját és a Mária ünnepeket, amelyeken vásárokat tartani nem szabad,továbbá a templomokat és temetőket, amelyekbe betörni, vagy azokat megkárosítani szigorú büntetés terhe alatt tilos. Bizonyára kortársának II, Pál pampának extravagánsa nyomán gondoskodik róla, hogy az egyházi javak a világi- és szerzetes papság kezén maradjanak, ü?.e az egyházi törvények szellemében tiltja a javadalomhalmozést. Számos üdvös rendelkezést ad ki, a dézsmára és egyéb egyházi szolgálta.tásokra vonatkozóan is. Az egyházi személyek tettleges bántalmazását, vagy károsítását példásan bünteti, de'ugyancsak II.Pál pékjpu példájára ő is sikraszáll a Simonia izü kapzsiság ellen. Mátyás kijelenti, hogy a kegyúri jog a királyra tartozik, ezért a bánok és ispánok különös parancs /mandátum speciale/ nélkül ne merjenek Isten egyhazaik-.. és azok javaiba beleavatkozni, A királytol, mint főkegyúrtól adott és azóta automatice továbbszálló ilyen mandátum speciale alapján magyarázható, hogy katolikus kultuszminisztereink az apostoli Szentszék tudtával és beleegyezésével olyan jogokat is gyakorolnak, amelyek nyilván a főkegyur hatáskörébe tartozna!'. Azt mondhatná valaki, hogy Szent István és Szent László királyainktól eltérően Mátyás, aki a Binascimento közszellemének hatása alatt állott, magánéletével nem igazolta azt, hogy törvényeink eddig ismertetett rendelkezéseit a meggyőződéses hit és a hitnek megfelelő vallássogság sugalmazta, hogy tehát tisztán politikából rendelkezett ugy, ahogy rendelkezett. Lehet, de ha valóban igy lett volna, akkor is Mátyás politikáját igen bölcs politikának kell mondanunk, mert a legnagyobb erőt, az egyháznak az egész világot átfogó erkölcsi erejét is a haza szolgálatába állította, s ugyanakkor az egyház és a hivek javát is előmozdította, A lateráni egyezmény megkötésekor a hatalmas olasz nemzet zseniális vezetőjéről Is többen azt állították, hogy a reconciliazione-t nem vallásos meggyőződésből, hanem tisztán politikából tette lehetővé. Ha valóban csak politikából cselekedett volna ia, másfél évtized megmutatta, hogy jó politika volt

0 Bárcsak minden ország sorsának intézői ezt a politikát követnék. II.Mátyás, mint igazságos uralkodó, 3ogi szempontból az embernek is megudta ami az emberé

0 Tudta, hogy az uralkodónak legfőbb kötelessége megadni a lehetőséget, hogy alattvalói földi boldogságukra , törekeduessenek és uzt el is érnessék. Ezért erős országot akart, amelynek polgárai a biztonság tudatában békességben élhetnek és dolgozhatnak. Megszervezi tehát az első állandó hadsereget, megvédi országát belső és külső ellenségtől, hatalmát és tekintélyét pedig uj hódításokkal gyarapitja, A középponti hatalmat erősen kezében tartja, régi hagyományokra sokszor hivatkozik, elődeinek törvényeit pedig megerősíti, a diétát is szabályszerűen Összeírjaj mégxs mindig az történik,amit ő akar, mert gondoskodik róla, hogy akaratát - alkotmányos módon - miní dig keresztülvigye, I A személy- és vagyon ellen irányuló visszaéléseket, akár 1 hatósági, akár magánszemélyek részéről történjenek, törvényeivel és \ birói uton iparkodik megszüntetni, V < /folyt, köv,/