Magyar Országos Tudósító, 1939. február/2

1939-02-16 [199]

/Értekezlet. Folytatás.2,/ . Aj£S~~ - Mi itt vagyunk immár ezer esztendeje Európában, euró­paiak vagyunk, de magyarok vagyunk,. Mindent, amit Európa szépet és neme­set termelt, átvettük, átvesszük és mi magunk is fejlesszük, de a magunk módja szerint, a magunk képére és hasonlatosságára. Magát a magyart mc gyárul kell értelmeznünk, nem definíciókkal, hanem azzal az érzéssel, amely a nemzetről való sajátos felfogásunkból fakad, m Nekünk meg v-in a msgufcfelfogása, hazáról és nemzetről. Nem definiáljuk, mint ahogy nem definiáljuk a magyar alkotmányt sem. Nincs igazi definíciója, hacsak nem az, hogy a magy ar alkotmány ama tör­vényeknek és szokásoknak a foglalata, amelyek a nemzet vérébe mentek át,. Éppen igy a hazának és a nemzetnek definíciójánál sem keressük a szavak­ba öntött formát, de érezzük és benie élünk, - Maradjunk felfogásunkban magyarok, Európának is az használ legtöbbet, ha Európa mist en nézete fenntartja saját karakterét, mert az az érték, ami bennünk van, amit ezen a karakteren keresztül ad­hatunk Európának is.. Ennek az értéknek fenntartása kötelességünk. Köte­lességünk elsősorban magunk iránt és kötelességünk <a történelmi folyto­nosság fenntartása szempontjából, - A nemzet életének eleme a nemzeti szervezet ugy, ahogy azt a nemzet évszázedok során át kialakította, A jogfolytonosság .és az alkotmány folytonosság szerves alkotó része a nemzet életének. Ennek a folytonosságnak a fenntartása kötelességünkké teszi, hogy minden};, amit pillanatnyilag is teszünk, ennek a jegyében tegyük meg. De ebből az egész nemzetnek is le kell vonnia - következtetéseket. Világforrongás közepette élünk, megállapítható, hogy a XIX, század materializmusa utánv a mindinkább veszendőbe ment erkölcsi értékeknek a visszaszerzésével, az emberek lelki egyensúlyának visszaállítását keresi a világ. Ez a kere­sés természetszerűen idézi el azt a forrongó lázas állapotot, amelyben élünk, s amelynek á világháború is csak egyik epizódja volt, Éhben a forrongó, lázas á^-1 lap otban élünk'mi is, magyarok, Európának közepén,, függőleg Európának fejlődésétől,, - Mi obben a forrongó világban feladatokat látunk magunk előtt^nemzetünk iránt., Nemzeti és keresztény felfogásunk szerint nemze­ti vonatkozásban is, keresztény vonatkozásban is. Feladatunk, hogy, ke­resztény, nemzeti Magyarországot adjunk tovább a gyermekeinknek, mi utódainknak* De számolnunk kell azzal és számolnia kell az egész nemzet­nek is, hogy ez nehéz feladat és megoldása nem megy máról holnapra a En­nek ára van munkában, nehézségekben, ára van abban, hogy egy időre s;«k mindent meg kell goaai magunktól. Amikor a nemzet, a haza sorsát alapoz­zuk meg, nem szabad ugyanakkor pillanatnyi jólétet, pillanatnyi jó kon­junktúrát és mindent egyszerre követelni* /ügybanl Az lehetetlen!/ Min­den nagy vállalkozás azt kívánja, hogy számoljunk a nehézségekkel, vere­kedjük magunkat rajtuk keresztül anélkül, hogy jajgatnánk, követelőznénk, anélkül, hogy ugyan attól az államtól, amelyet fenntartan* és tovább épi- ­teni akarunk, folytonossan olyan gondoskodást kívánjunk, mintha mi alku­ban-állanánk a nemzettelj te adsz nekünk valamit és akkor én adok hűsé­get. Nem azért vagyunk hivek a hazához, mert ad valamit, hanem azért, mert itt élünk, mert a haza bennünk l-l, mert mi benie élünk, vele egyek vagyunk és nem tudunk elválni* /Viharos é ljasnzés és tapsi/ /Folyt r köv,/

Next

/
Oldalképek
Tartalom