Magyar Országos Tudósító, 1939. február/2
1939-02-23 [199]
/A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlése. Folytajj^;2»/ Dr*. Reitzer Béla kamarai s. fogalmazó a'kisiparosok és kiskereskedők szociális helyzetének vizsgálatát referálta, Elsó kérdésként azt fogjuk vizsgálni, milyen adminisztratív teher hárul a kiskereskedőkre és kisiparosokra, A kamara ilyen irányi vizsgálatát szükségessé teszi az ls, hogy a szociális közigazgatás kialakuló uj szerveivel való együttműködésének jobban eleget tudjon tenni. Ilyen uj szervók a községi azociálls titkárok és a vármegyei szociális'tanácsadóké Ezek támogatására a kereskedelmi miniszter felhívta a karaarát. Balkányl Kálmán üdvösnek és hasznosnak tartja a kamara kezdeményezését és helyesnek a kiindulás tárgyválasztását, Ilovszky János is örömmel üdvözölte a kamarának alapos és hasznos előterjesztését. Változatlanul az a Baross Szövetség álláspontja, hogy a keresztény nemfeeti politikának érvényesülését feltartóztatni és elgáncsolni nem lehet. Hangostatja, hogy a régi területek visszaszerzéséért és a nemzetért felekezeti különbség nélkül össze kell dolgozni ós azok ellen, akik ez ellen vétkeznek, kíméletlenül fel kell lépni. Nagy Gyula köszönetét fejezte ki az elnökség előterjesztéséhez . A vizsgálattól sokat vár a kisiparosság érdekében. Maga is fölöslegesnek tartja a kézműveskamara felállítását. Bár ő azelőtt az önálló kézraüveskamara hive volt, meggyőződött róla, hogy a kisiparosok érdekelt a jelenlegi kamara teljes szakszerűséggel ós az elérhető legjobb oredmónynyel képviseli. Az iparosok helyzetének javítására elsősorban a kontárkérdés rendezése utján kell törekedni. Az ipartestületi kontárellenőrzés nem válik be ós ezt a feladatot állami kontárbiztosokra kell bizni. NovosZel János az átképzések és önállósítá3i kölcsönök kérdésével foglalkozott. Éber Antal elnök kérte a tagokat, hogy a Kartelük ellőni panaszokat adatszerűen bocsássák a kamara rendelkezésére^ A kamara ezeket a panaszokat eljuttatja a kartelbizottsághoz, amelynek feladata a kartelek ellenőrzése. Dán Leó hozzászólása után a közgyűlés az előadmányt elfogadta, Bangha Ferenc titkár beszámolt a kamarának arroi a nagysikerű előadássorozatáról, amelyet a kamara az árrontás leküzdése céljából rend-ozett, A reális árszámitás ós az egyszerű ipari könyvvezetés tanítása a kézművesipari társadalomban olyan népszerűvé vált, hogy rövid öt hónapon belül 25 ilyen előadást kellett tartani, amelyen 701 Iparos vutt részt „ Az érdeklődós az előadások iránt annyira felfokozódott, hogy több helyütt meg kellett ismételni és már az ősal hónapokra is nagy szómban történnek előjegyzések. Az elnöki előterjesztések során Éber A ntal elnök ürömbe? emlékezett meg arról, hogy a budapesti vegyes, a nagykátai és a'kalocsoi ipartestületek most ünneplik fennállásuk ötvenedik évfordulóját. Bejelentette, hogy az ünneplő ipartestületek* az e célra alapított emlékplakottel teszik emlékezetessé a jubileumot. Vitéz Gyulay Tibor dr. főtitkár előterjesztette a kamarrg szerződéses és Ideiglenes alkalmazottak nyugdljkérdésének rendezésére vonatkozó j avaslatot<, Tóth G ábor örömét fejezte kl, hogy a társulati adó reformjára vonatkozó észrevételeiben a kamara a dotailkoreskedo kisexisztenolák adóterhének móltányos elosztási szükségességét hangoztarta c Szappanos Sándor a vidéki kisiparosság nagy munkanélküliségét tette szóvá? A részletes adatokat Írásban fogja a karaara elnökségével közölni. Szükségesnek tartja, hogy a közmunkákból a vidéki kisiparosság legalább ugyanolyan arányban részesüljön, mint a fővárosi IparostárS ű d 3 1 OtM r f Füredy Lajos az értelmiségi alkalmazottak bejelentési kötelezettsége ügyében szólalt fel, i* Az osztályok jegyzőkönyvéinek tudomásulvétele után a közgyűlés a késői órákban véget ért,/MOT/B.
