Magyar Országos Tudósító, 1939. február/1
1939-02-01 [198]
Az Országos Nemzeti Klub szokásos szerda esti összejövetelén, amelyen ivarafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester elnökölt, Illés József dr, egyetemi tanár tartott megásszinvonalu előadást Ruszinszkó helyzetéről, A professzor bevezetésül elmondta, hogy a ruszin kérdés az ukrán kérdéssel kapcsolatban ma különleges jelentőségű, "Mi már husz éve hangoztattuk- - úgymond - s ma végre a Nyugat ls felfigyelt arra, hogy az északkeleti szláv korridor, ha ma közben van is Románia, összeköttetést teremt Moszkva és Prága között, és ezzel megadja a lehetőségét bármikor a jövőben is minden keleti eszmeáramlat és pánszláv mozgalom terjeszkedésének." Az előadó ezután rátért a történeti előzmények vizsgálatára, mert - mint mondotta - csak akkor Ítélhető meg helyesen ez a kérdés, ha ismerjük a nép betelepülésének történetét^ nyelvét, vallását és gazdasági helyzetét. Kiemelte, hogy ez a nép nem ukrán, nem azonos a Kárpátok északi lejtőjén és a regi Halicsban ősi idők óta „élő ós ma ukránnak nevezett ruténséggel. Legrégebbi latin okleveleink szerint ez a nép magát ruszinnak nevezi, tudósai, mint Duhnovits János magyar-orosznak, sőt az orosz Petrov professzor is igy nevezi őket nagy munkájában. Ez a nép a magyar urak hivására Volhjrniából, foldván és Erdélyen keresztül jött erre a vidékre, ugyanolyan célból, mint a soltészségek lakói, a Felvidék nyugati részére? az erdők irtásárea. Urai;' nagyon megbecsülték és igyekeztek őket jó anyagi helyzetbe hozni e Nem viselték azt a nagyobb adóterhet, amelyet a nagyarországi jobbágyság és nem fizették a tizedet sem. Ez aztán bensőséges viszonyt teremtett a ruszinok és uraik között, raig azok a rutének, akik a Kárpátok északi lejtőjén, Halicsban és Lodomériában éltek, ahol előbb állami függetlenségük is volt, miután a lengyelek leverték és elnyomták őket, hosszú évszázadokon keresztül harcban állottak uraikkal, - A magyar-orosz nép története - folytatta fejtegetéseit Illés tanár - egybefonódik a magyar törtem! eramol„ Ök Rákóczi leghivebb népe; a fidelissima gens 0 1848-ban ez a nép együtt harcol a magyarral a szabadságért s a világháborúban zászlajára signum laudist nyer, A háború után az egyetlen nemzetiség, amely kitart a magyar mellett?, egészen 1919 május 8-ig, amidőn a kagyarországhoz való tartozás mellett döntött és csak az Amerikában tartott megtévesztő népszavazás után és hamis dokumentumok alapján csatoltatott Parisban önkényesen Csehszlovákiához. Az egész cseh uralom arra törekedett, hogy ezt a népet nyelvileg és vallásilag raegos3za«, Ezért a csehek nagyban támogatták az orthodoxia terjesztéséto A XVII.., század vége óta a szent unióval Rómához és ezzel a nyugati kultur-körbe tartozó nép egy részét elszakította onnan vallásilag és igy tág teret, nyújtott a keleti befolyás érvényesülésének. Nyelvét a csehek dialektusnak minősitették és iskoláiban az ukrán és a nagyorosz nyelvet vezették be, holott a magyar-orosz nép ny elve, amely szókincsében és logikai felépitettségében a százados magyar befolyás hatása alatt keletkezett, oly szép fejlődést árt el, hogy a máramarosi nép költészetének emlékeit a galioiai ukránok saját propagandájuk érdekében használták fel 0 Önkényesen sikerült még í'öldraj zilag is megosztani e népet, az Ung vizénél húzva meg a rutén terület határát, holott azon kivül él az eperjesi egyházmegye legénysége* Ezután Illés professzor a ruszinok anyagi helyzetéről beszélt., A kezdetben jó anyagi helyzetben élő népet Rákóczi szabadságharcának leverése után a bécsi kamara büntetésből súlyon adókkal sújtotta és elszegényítetté. Ez a folyamat a mult század kilencvenes éveiben már Amerikába való kivándorlásra lény szerit ette őket * Ekkor lépett közbe a magyar kormány a Darányi-Egán-féle nagyszabású akcióval, amelynek áldásos hatása alatt, a gazdasági és ahegyvidéki iskolák felépítésével a kulturális fej,// lődós is örvendetesen megindult:, Ezt a szép fejlődést a világháború kitök ^.rése szakitotta gélbe, H. . /Folv+,köv,/
