Magyar Országos Tudósító, 1939. február/1

1939-02-03 [198]

MEGIL-.LT 3ZÁ3Z MENYIJE RT • Szász Menyhért, a neves iró, költő, a Kag; Országos Tudósitó szerkesztője, az "A Sajtó" felelős szerkesztője, a "kagyar Külpolitika" és a "Magyar Sajtó Evkönyve" társszerkes ztő je életéaek negyvenhatodik évében, hosszú szenvedés után Budapesten meghalt,^ Szász Menyhért a közvetlenül Ady után'jövő költ őge ne rációnak egyik legértékesebb és legjellemzőbb képviselője, Ady fényének mindent elöntő sugárzása, zsenijének magával ragadó áradása természetszerűen háttérbe szoritott egy egész nemzedéket, a közvetlenül nyomába lépő fiatalabb kortársakét. Az utolsó békeévekben és a háború alatt Ady csillaga olyan szuverén fénnyel ragyogott, hogy a fiatalabb nemzedék költői közül csak a legerősebb és legmarkánsabb egyéniségek tudtak figyelmet ébreszteni. Szász Menyhért ezek közé tartozott,. Mikor 1913-ban első verseskötete "Az emeletünkön" ciraméi megjelent, verseinek egyéni hangjára és újszerű mondanivalóira felfigyelt a versolvasó közönség ós a sajtó, sőt maga a költőfejedelem hivta fel rá a figyelmet a Nyugatban megjelent Figyelőjével, Szász Menyhárt legközelebbi kötete a második háborús esztendő tavaszán jelent meg "Ének néma mankókról" cinnel. Ezek a versek már országos sikert hoztak a fiatal költőnek. Háborús versek voltak, a háború szenvedéseinek egészen egyéni hangú elégiái és rapszódiái, amelyek a tömegek gyászát és fájdalmát páratlan erővel szólaltatták meg és nemes humanizmusukkal igen nagy visszhangot keltettek,, A fiatal költőről, Szász Menyhértről Kosztolányi Dezső irt magasztaló kritikát, verseit nagy szinészek szavalták, egyik-másik közülük, igy a kötet ciraverse, vagy a "Lovak panaszkodnak", a "Húszévesek", a "Szürke" cimüek országszerte ismert és szavalt hires költemények lettek. A háború vége felé több ifjúsági regénye aratott megérdemelt si] ert, közöttük a "Boksz" elinti kötete első dijat nyert egy ifjúsági regény pályázaton. Későbbi versei előkelő folyóiratokban és napilapokban jelentek meg s költészete különösen a szerelmi urában fejlődött és érlelődött tovább. Fanyar melankóliaja, egyéni hangja, jellegzetes lüktetésű, szaggatott ritmusú formái uj szint -jelentettek a modern magyar lirában. Utolsó könyve 1953-baii jelent meg "Húsból és vérből" cimmel s ebben az érett férfikor lírája szólalt meg nemeszengésü, kiforrott, tiszta hangon

0 A könyvnek igen nagy kritikai si ere volt, A közelmúltban jelent meg egyik legs zebtfverse, talán hattyúdala,"És szólt az Angyal" cimmel, amelyben korai halálának komor előérzete bujkál, S z ás z Menyhértet feleségén, született Marschalko Lián, nővérein, dr, Barta Mórnén és özv. Balázs Józsefnén kívül kiterjedt rokonság gyászolja, A temetés időpontjára vonatkozóan még nem történt intéz ke dés,/MöT/ J. UJ TISZTIKART VÁLASZTOTT AZ ÜGYVÉDJELÖLTEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ÉS BUDAPESTI KERÜLETE* Az Ügyvédjelöltek Országos Szövetsége és Budapesti Kerülete február 2-án tartotta tisztujitó közgyűlését, amelyet nagy érdeklődés előzött meg, mert az ügyvédjelöltek keresztény, jobboldali tisztikar megválasztását tűzték ki célul, A szövetség liberális körei erélyes ellenakcióra készültek, a közgyűlés azonban a keresztény irányzat győzelmét hozta. Az országos szövetség uj elnöke dr, Zsitvay Leó, társelnökei dr, Fábry Sándor és dr. Szentgyörgyi Elemér, alelnökei dr. K'uncz József és dr. Lovász Lukács, főtitkára dr. Scheftsik Jöhő lettek. A Budapesti Kerület uj tisztikara a következő: felnők ifi, dr, I'iess György, .. társelnök dr. Bercsényi István, alelnök dr. Torzsai Biber György, főtitkár dr. Bar la-Szabó Zoltán, Az újonnan megválasztott elnök, dr, Zsitvay Leó ünnepi beszédet mondott, amelyben rámutatott arra, hogy az ügyvédjelöltek nem foglalkoznak politikával, de mégis kénytelen rávilágítani az általános politikai helyzetre. Az ügyvédjelöltek azt tartják, hogy magyar földön elsősorban magyar lehet minden jognak birtokosa s idegen elem adwiig semmiféle poziciót nem foglalhat el, amig egyetlen jogos magyar igény iiXielégitve nincsen,, /Folyt.köv,/