Magyar Országos Tudósító, 1939. február/1

1939-02-10 [198]

A SERTESNHGYVAGÓ ZSIRDRAGIT/iSI ÜGYÉBEN A KÚRIA JÓVÁHAGYTA AZ U&SOK*r BIRÓSÁG ÍTÉLETÉT, Ritter Ede negyvenkétéves sertésnagyvágó ellen szalonna és zsirdrágitás miatt bűnügyi eljárás indult, mert 1938 szeptember 23-án és 24-én a szalonna árát 1 pengő 3o fillérről 1 pengő 7o fillérre emelte és a zsirt nag7/-ban 1 pengő 8o filléres áron adta el, noha a szakértők megállapítása szerint a reguláris ár 1 pengő 68 fillér volt. Tavaly ősszel az órellenőrző országos kormánybiztos Ritter ellen is följelentést tett árdrágító' visszaélés büntette cimérí. Az uzsor abiróság előtt megtartott tárgy-láson kiderült, hogy Ritter Ede'a cégét nem jegyeztette be, bár nagy forgalmat bonyolított le. Adóbevallása szerint 1937 év folyomán kétmillió pengő, nyers bevétele volt és ugyanakkor 3o.ooo pengő veszteséggel zárta le az üzletévét. Az árkormánybiztosság vizsgálati adat ai . sz érint I.I60.000 kilogramm sulyu élősertést vásárolt Ritter, de üzleti könyveket nem vez etett s ezért az önköltségi és kitermelési ár nem volt megállapítható, A vizsgálat adatai azt mutatták, hogy 1938-ban amerikai és német exportra dolgozott a vádlott. Az uzsor ábiróság előtt megtartott főtárgy olás után bűnösnek mondották ki Ritter Edét az árdrágító visszaélés bűntettében s ezért nyolcIhónapi börtönre, 3oo pengő pénzbüntetésre, háromévi hivatal és politikai jogvesztésre, 3oo pangő vagyohi elégtétel megfizetésére Ítélték. Kimondotta az uzsorabiróság Ítélete azt is, hogy jogerőre való emelkedés után az Ítéletet falragasz és hírlapi közlés utján publikálni kell. Súlyosító körülményként mérlegelte az uzsor-biróság a vádlott terhére, hogy az árdrágítást a; világpolitikai válság és feszültság idején követte el. Az Ítélet ellen bejelentett semmisségi panas zok'folytán ma tárgyalta ezt az ügyet a kir* kúria Bolla-tanácsa, ahol dr. Kéler Béla kir, korónaügyószhelyettes felszólalása után a semmisségi panaszokat elutasították és ezzel az uzsorobiróság Ítélete jogerőssé vált. /MOT/ G. — A DETEKTÍV NI KÖTELES IGAZOLNI MAGÁT, Holczer Ferenc harminc négy éves budapesti gépész tavaly nyáron a szabadságát Kalocsán töltötte, ahol egy korcsmai verekedésben vett részt. Megj elent a kocsmában Vezényi Gyula államrendőrségi detektív, hogy a verek edés ügyében hivatalos minőségében intézkedjék. Közölte a verekedőkkel, hogy államrendőrségi detektív és felhívta őket, hogy azonnal hagyják abba a verekedést, A hangoskodó Holczer Ferencet egyébként igazoltatni akarta. Holczer Ferenc azonban kijelentette, hogy ő pesb i ember és tudja, hogy az államrendőrségi detektívek kabátjuk : hajtókája al• • tt hivatalos jelvényt; viselnek. Ingerülten követ el ődzött, hogy a detektív igazolja először önmagát. Ugyanakkor ököllel a detektív arcába csapott. A törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson a vádlott azzal védekezett, hogy azt hitte, hogy Vezényi Gyula is egyik tagja a verekedő csoportnak, nem öej tette, hogy valójában detektív. Attól tartott, hogy igy akarják őt olyan helyre csalni, ahol bántalmazzák, megverik, A törvényszék ez alapon fölmentő Ítéletet hozott. Fellebbezés folytán a budapesti kir. Ítélőtábla Csonk a-tanácsa vitéz dr» Boronkay István főügyészhelyettes felszólalása után megváltoztatta áz elsőbiróság fölmentő ítéletét ás a vádlottat hatósági közeg elleni erőszak vétsége miatt tizennégynapi fogházra itélte el. Megállapította a tábla, hogy a detektív, noha nem állott kötelességében, mégis igazolta magát arcképes igazolvánnyal, de a vádlott ezt félrelökte ás más igazolványt követelt, A táblai itélet indokolása szerint az államrendőrségi detektív, ha közli, hogy hatósági közeg, akkor már jogszerűen igazolta magát és a vádlottnak egyáltalán nem volt joga követelni azt, hogy a hatósági közeg külön is igazolja a maga hivatalos jellegét. A tábla Ítélete jogerős. /MOT/ G.