Magyar Országos Tudósító, 1939. február/1

1939-02-09 [198]

1. törvényszéki kiadás, Budapest, 1939, február 9. — MEGÖLTE A GYERMEKÉT, HALÁLBÜNTETÉST KÉRT ÖNMAW ELLEN, DE FÖLMENTETTEK* v családi öröm érte GácsiJánosné félegyházi lakost: legforróbb vágya teljesült: kisfia született, A családi Öröm azonban hamar vé^ get ért, mert a csecsemí még a szülőotthonban hatnapos korában meghalt. Az orvosok megállapi tották, hogy a kisfiú veleszületett, öröklött baj miatt hunyt el, A kétségbeesett anyát figyelmeztették az orvosok, hogy vesse alá magát egy vórtisztitó orvosi kezelésnek, mert különben életképes gyermeke sohasem születhetik. Az asszony, aki rendkívüli módon vágyódott gyermek után, megfogadta az orvosok tanácsát és kezeltette önmagát. Tavaly ősszel aztán egy kis leánygyermeke született. Az apróság nagyon fejletlen, születésekor mindössze két kiló és hetven dekás volt. Az újszülött folyvást sirt, nem aludt és nem táplálkozott. A kétségbeesett anya együtt sirt és kesergett a gyerekével. Bánatában annyira ideges volfc, hogy szinte hisztérikusan kesergett amiatt, hogy a gyerekét nem tudja fölnevelni, /miikor a kislány húsznapos lett, az anyú hirtelen fölkapta a csecsemőt és a fejét egy vizzel telt vödörbe nyomta és ott tartotta mind addig, amig a csenevész kislány meg nem fulladt, A temetés után Gácsi Jánosné elment a templomba és a gyóntatópapnak töredelmesen elmondotta, hogy o ölte meg a gyerekét. Még ugyanaznap felfedte ezt a titkát a férje előtt is. Aztán elhatározta az asszony, hogy a rendőrségnél is bejelenti az esetet, mert gyermekének elpusztításáért vezekelni akar, A kecskeméti törvényszék tárgyalta Gácsi Jánosné bűnügyét, akit az ügyészség gyilkosság büntette cimén vádolt meg. Ismertették a főtárgyaláson a bonc jegyzőkönyvet,, amely igazolta, hogy a húsznapos kislány fulladás miatt halt meg. Kihallgatták a főtárgyaláson a törvényszéki orvosszakértőket is, akik előadták, hogy Gácsinénak a nagyapja rendkívül iszákos volt, az anyja pedig elmebeteg. Az orvos szak ér tők szerint a vád1 ottnő lelki kényszer hatása alatt állott. Idegeit teljesen feldúlta az a gondolat, hogy gyermekét soha fölnevelni nem tudja, Ez az ideges állapot annyira fokozódott a vádlottnőnél., hogy a cselekmény elkövetése idején nem rendelkezett akaratának szabad elhatározási képességével, mert elmebánt lomban szenvedett, Gácsi Jánosné a törvényszéki főtárgyalást végigsirta, majd az utolsó szó jogán görcsös zokogás közepette mondotta: - Bűnös vagyok, bűnhődni akarok, Ítéljenek halálra,

f A törvényszék azonban magáévá tette az orvos szákértők véleményét és az asszonyt fölmentette a gyilkosság vádja alól, mert elmebántalma olyan fokú, hogy a bűncselekményt beszámítani rovására nemlehet. Az ügyészség fellebbezése folytán a budapesti kir, Ítélőtábla ma tárgyalta Gácsi Jánosné bűnügyét dr, Kállay Miklós tanácselnök veze t ése mellett, Dr. Bertin Lajo3 kir. főügyészhelyettes indítványozta, hogy ártábla semmisítse meg az elsőbiróság fölmentő Ítéletét és utasítsa az elsőfokon eljárt törvényszéket arra, hogy az asszony állapotára vonatkozóan keresse meg az igazságügyi orvosi tanácsot, hogy ez mondjon vélrményt, hogy a vádlottnő elmebeteg-e vagy sem. Az igazságügyi orvosi tanács véleményének beérkezése után kötelezze a tábla a törvényszéket uj főtárgyalás ég uj Ítélet meghozatalára, A királyi ítélőtábla mindenben elfogadta és magáévá tette a fíügyészhelyettes indítványát és ilyen értelemben határozott, /MOT/ G,