Magyar Országos Tudósító, 1939. február/1
1939-02-09 [198]
/jaross miniszter Budafokon. F o 1 y tat á sl,/ Az egyesület Prohászka Ottokár szellemében kezdte munkáját - mondotta a tűig eljutott saját otthonába, amelyet a boldog emlékű püspök adott át rendeltetésének, KZ egyesület boldog, hogy üdvözölheti a különböző' közületek, testületek kiküldötteit és boldog, hogy falai között láthatja a budafoki polgárságot, amelyik részese annak a nugy munkának, amely elindította a jobb magyar jövendőt 0 A polgárság áldozatkészsége eredményezte azt, hogy az ország ma már katonailag is független és boldog, hogy köszöntheti azt a férfiút, akit a Gondviselés arra rendelt, hogy a visszacsatolt felvidéki magyarságot bekapcsolja a magyar életbe. /A megjelentek helyükről felállva, hosszasan ünnepelték Jaross Andor minisztert,/ Foglalkozott Czermann a Jaross minisztert ért támadásokkal és azokat erélyesen visszautasította. Az üdvözlés utón Jaros3 Andor miniszter mondott hosszabb beszédet, mindenekelőtt megköszönte az ünneplést, majd arról beszélt, hogy az a történelmi tény, hogy a Felvidék egy rés zét-visszacsatolták az anyaországhoz, uj politikai gondolatot indított el. Ha azt vizsgáljuk - mondta a miniszter hogyan fejlődött a csonkaország politikai szellemisége az elmúlt husz év alatt és hogyan a Felvidéké, meg kell állapítani, hogy a Szegeden kibontott el" 1 enf orradalmi' zászló alkalmas lett volna arra, hogy a magyarság problémait megoldja* De be kell azt is látni, hogy a haza elesettségében talán nem volt olyan erős, hogy husz év alatt meg tudott volna oldani minden magyar problémát és azt, hogy nem vonta le mindenben a bolsevizmus tapasztalatait. Meg kell állapítani, hogy a csonkaország nem tudta átalakítani a magyar társadalmat. Mindenki megállapíthatja ezt, aki azon dolgozik, hogy most husz év után rohamlépésekben oldja meg a magyarság életkérdéseit„ A pénzügyi viszonyok - hála a jelenlegi kormány elnök munkásságának kétségtelenül konszolidálódtak. De fennáll a kérdés, hogy el tudja-e hordani a mai társadalom a ránkváró feladatok megoldásának súlyos terhét. Mi a Felvidéken az elnyomás alatt, igen nehéz viszonyok között, egyre szegényebben, csak á magyarság melletti kitartásban oré'öüuiünk. Megszűnt sajnos a Felvidéken a magyar nagytőke, a nagybirtok. Ilyen körülmények között kitermelődött a Felvidéken az Önvédelem szellemisége, A magyarság érzése fogalommá vált és ez azt jelentette, hogy egyenlő mértékkel mértük a föld mi vest, a zsellért és a szellemiségi munkást„ Emberközösség alakult ki, a szegény egyenlő értékűvé vált & legguzdagabbal. Kialakult a kölcsönös felelősségérzet, mint ahogyan a harctereken, a gránáttölesérme zőkön is kifejlődött a közösségi felelősség érzete B Itt példákat sorolt fel a miniszter ennek a közösségi érzésnek kialakulásáról, majd folytatva beszédét megállapította, hogy különös sen az ifjúság, az egyetemi, az iparos- és a földmives ifjúság volt az, amelyik márciusi hévvel vonult -. és támasztotta alá a Felvidék magyar politikusainak elgondolásait, - Nyilvánvaló volt. hogy a felvidéki magyarság nem tud sur- . lodás nélkül bekapcsolódni a csonkaország életébe. De örömmel kell megállapítani, hogy van ma az országban egy olyan hatalmas szellemiség, amely teljesen azonos a felvidéki szellemmel;. Ez a szellemiség naprólnapra növekedik és jelenti a jobboldali, keresztény gondolatvilágot, amely át akarja alakítani a magyar életül, De vonla..!: coko.r, akik ^."feledkeznek arról, hogy husz.év telt el és hogy a visszatért magyarság egy megmásult magyarság és olyan tapasztalatokat szerzett, amelyek ma még nem uralják az egész vonalon a magyar életet. Pedig a kisebbségben élő magyarság mindenhol ezt a szellemiséget érzi, amely a-radikális nemzetközösséget hirdeti, a keresztény, fajszerető szellemet. Rájött ez a magyarság arra, hogy milyen fontos a kisemeberek felemelése ás az életszínvonal nivellálása. Mi, felvidékiek tudjuk* mit jelent például a rtföldreform, mit az egyszerű élet,, /folyt, köv„/