Magyar Országos Tudósító, 1939. január/2

1939-01-20 [197]

/ MA GYÁR Y ZOLTÁN ELŐAD Á3A. P o 1 y t a t á s . 1./ Azért van az Hámoknak át a lakul Aar a sz'ks egük, hogy alkalmasabbá válja­nak a cselekvésre, az alkotásra, a nemzet Szükségleteinek legjobb kielégí­tésére. Azt a rendszert, amelyben a közigazgatás dorn In 'ló helyzetének megfelelj jogállást nyer, az eres exekutiva rendszerének nevezik. Lényege az, hogy a közigazgatás saját létfeltételeinek megfelelően élhessen ós e~ zért ne legyen a törvényhozás szempontjai alá kényszerítve. Az amerikai Egyesült Államokban ezt már régen ugy ertek el, hogy az elnököt nem az or­szággyűlés, hanem kőzve lenül a nép választja és a kormány csak neki fele­lős es az országgyűlésnek nem is lehet a tagja. Amit az autoritär államok a közelmúltban végrehajtott forrd almaikban megvalósítottak, abban minde­nütt az a közös vonás, hogy a végrehajtóhatalmák a törvényhozó-hatalomtól függetlenítették, legradikálisabban ugy,hogy a parlamentet eltörölték.Ez mutatja* hogy a XX. század államának az erős exekutiva a főjellemvonása, amelyet meg lehet valósítani demokratikus formában épp, ugy mint autori­tär formában. Az eros exekutiva megvalósitása nélkül az állam nem XX. szá­zadig állam. Az államnak ez az átalakulás a kétirányú uj követelményt je­lent. Az egyik magával a közigazgatással szemben jelentkezik, A közigazga­tás nagy megnövekedése főleg annak a vezetését nehezítette meg. Nem elég tehát a közigazgatás és a törvényhozás uj viszonyának a rendezése, hanem tökéletesíteni kell a közigazgatás legfőbb vezetését és ezekből reformálni a kormányt. S tekintetben az uj szükséglet és annale megoldása legrövideb­ben ugy fejezhető ki, hogy szükség van arra, hogy a közigazgatást a kor­mány egységbe fogja és a nélkülözhetetlenül szükséges közigazgatási vezér­kar segítségével az elérhető legnagyobb eredmények megvalósítására képes legyen. A másik követelmény a XX, század államával szemben az,hogy az embereknek az államhoz való viszonyát újra szabályozza. Ha a közigaz­gatás lett a mai állam legfontosabb funkciója, akkor az embereknek fonté— sabb, hogy arra közvetlen befoly ást nyerjenek, minthogy a törvényhozásra legyen a legközvetlenebb befolyásuk* Amely államokban nincs oly erős köz­vélemény, mint Angliában és Amerikában, ahol az emberek a közvéleménynek a demokratilrus eszközével tudják befolyásukat a köügyekre állandóan kifej­teni, ott a foglalkozáson alapuló rendi szervezetek utján tudják azt ele­venebben ós reálisabban gyakorolni, mint amennyit jelent az országgyűlési választójognak öt évenként egyszer való gyakorlása, A rendi szervezeteken keresztül a törvényhozás gyakorlása is lehetséges, de a rendi szervezetek egyúttal a közigazga ási szervezetnek is részei és az emberek azon keresz­tű" a közigazgatás mindennapi életében is részt veszneko A szükséges ál­lami reformokkal tehát azt is el kell érni, hogy a tömegek ne érezzék ma­gukat a hatalmon kívül állóknak, a hatalom tárgyainak^ hanem a hatalom részeseinek, az állammal szolidáris, aktiv tényezőknek. Amikor a libera­lizmus kial kult, még nem voltak a mai tömegek, a mai tömegek pedig nem vezethetők liberalizmussal, hanem csak szervezéssel. Ezért uj szükséglet a népszervezés. Az erős, egységes vezetés al' helyezett és cselelcvésre képes-* sé tett közigazgatás pedig a centralizáció lényegót abban kell, hogy lás­sa, hogy az állami közigazgatás az ország területét mindig egységes meg­oldásokkal akarja boldogítani, és az indivlduallzálásra, külömbségek té­telére csak az önkormányzatok utján legyen lehetőség, hanem leküzdve az egyes tárcák közti válaszfalakat, az egyeségessé tett közigazgatás a tá­jak és országrészek közti külö fos egekhez tudjon alkalmazkodni és tájszer­vezés utján a közigazgatás értékét az emberek számára nagyban tudja fokoz­ni. Nincs uj törvényünk és nincsen program - párt, vagy miniszteri prog­ram - amely a közigazgatásra ujabb feladatokat ne hárítana, Álland óan beszélünk mindenről, csak arról nem, hogy a közigazgatásunkat hogyan tesz­szük képessé ezeknek a feladatóknak ellátására. A közigazgatás jós ágán és teljesítőképességén múlik a XX, század államának hatalma es népének bol­dogsága. Az _ előadást nagy figyelemmel hallgatta a közönség./MOT/B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom