Magyar Országos Tudósító, 1939. január/2

1939-01-20 [197]

HÍREK. ELŐADÁS A KAUKÁZUSBAN LÉvS MAGY ,R VÁROSRÓL .A Turáni Társaság péntek esti előadói ülésén, amelyen Cholnoky Jenő dr, egyetemi tanár elnökölt/ Bendefy László dr . rendkívül érdekes előadást tartott "MAGYER, Jeretány fejedelem székvárosa" címmel ós a honfoglalás előtt keletre szakadt ma~ gyarság egyik fontos települési helyének építészeti emlékeiről adott Ismertetőt« Jeretány a keletre került magyarság egyik fejedelme volt, neve ma is él nyelvünkben "a ertyán" óban. Székvárosa Magyer, vagy Madzsar a Kaukázus vidékén,a Kuma folyó mentén épült. Három telephelyből állott s körülbelül olyan nagy területen feküdt, mint Budapest. A XVIII. század elején Hatvani Turkoly Sámuel orosz szolgálatban álló felvidéki magyar fordult meg ebben az ősi városban, de ő is mint sok más külföldi utazó/ Gmelin.Klaproth/ már csak a város romjait találta, amelyek azonban élénk tanúságot tettek az ősi város építészetének fejlettségéről és kultúrájáról. A középkorban a keresztény térítés szempontjából ez a város nagyon fontos szerepet töltött be, - különösen a ferencrendi szerezetesek folytattak élénk tevékenységet, de egyben püspöki székhely volt a város .A hódító Timur lenk hadai rombolták szét először a várost, amelynek maradványain a perzsa építészeti hatás feltűnő módon jelentkezik, Később arab kereskedők telepedtek meg a városban és hatásuk nyomot hagy^ott az épk ••'szetben Is. 1829-ben Besze János magyar kutató járt Jeretány fejedelem immár romokban heverő városában s' tapasztalatairól értékes jelentést küldött a Tudományos Akadémiának. Az egykori virágzó magyar, majd később arab-tatár telepen már csak néhány romot és orosz falut talált,- Utalt az előadó arra, hogy az eddigi kutatások nélkülözték a szükséges rendszert s annak a reményének adott kifejezést, hogy megfelelő rendszerű kutatások alapján Jeretány fejedelem népének őstörténetére nézve még sok értékes adatot nyerhetünk és Így tisztázható a honfoglalás előtt keletre szakadt magyarság sorsa, N*gy tetszéssel fogadta a hallgatóság az érdekes és értékes adatokat feltáró előadást, amelyért Cholnoky Jenő professzor mondott köszönetet ós kérte, hogy Bendefy László dr, folytassa munkáját, mert attól sok eddig meg tisztázatlan kérdés megoldása várható ,/MOT/Sy. —yTÁJ-ÉS NÉ FSZERVEZÉS C LMMEL TARTOTT ELŐADÁST MAGYARY ZOLTÁN PR0PESSZ0R» A Magyar Nemzetpolitikai Társaságban pénteken este Magyary Zoltán egyetemi tanár tartott rendkívül érdekes, tudományos előad ás t Táj és néps zervezés

n cimrael. Előadásában a következőket fejtette ki; Abban ma már majdnem mindenki egyetért, hogy a magyar állam is jelentékeny reformokra szorul. Körülöttünk is mindenütt reformok jönnek létre, ez azt jelenti, hogy a XIX. század állama átalakul a XX, század államává^ Abban a tekintetben azonban, hogy mi a XX. század államának jellemző vonása, igen sok tisztázatlan és zavaros gondolattal találkozunko A legtöbben azt látják az eldöntendő legfőbb kérdésnek, hogy autoritar rendszer, vagy demokrácia legyen-e. A főproblőma azonban nem ez, hanem a következő; A francia forradalom után az állami főfunkciók / a törvényhozás, végrehajtás és bíráskodás/ széjjelválasztásának elve terjedt el* Ezeknek egyensúlyát hirdették, mégis azzal az eltéréssel, hogy mivel a nemzet a népképviseleti rendszer egyidejű bevezetésével a törvényhozó hatalomra szerzett legközvetlenebb befolyást, a törvénye-hozó hatalom vezető szerepe biztosittassékjA végrehajtó hatalomnak a törvényhozó hatalom alá'való rendelése a kormányzati rendszer átalakításában ls kifejezést nyert e A kabineti redszer bevezetése azt jelenti, hogy a kormány tagjainak kiválaszt ás ánál a törvényhozó hatalom szempontjainak érvényesülése elobbrevaló a végrehajtó hatalom szempontjainál. Annak a fejlődésnek a lényege azonban, amelyen az állam azóta átment, hogy nálunk 1848-ban bevezette a népkópviseleci. -parlamentet és a kabinetrendszert, az, hogy az állami főfunkciók közül a végrehaj16hataíora, a közigazgatás rendkívüli mértékben kifejlődött, ugy, hogy az államra ma már nem a három főfunkció egyensuf* lya, hanem a közigazgatás túlsúlya jellemző. A közigazgatás lényege a cselekvés. /Folyt, köv./