Magyar Országos Tudósító, 1939. január/2

1939-01-19 [197]

HÍREK —-D0KT0RAVATÍS« Márkus. .Jenő tatatóv áros 1 eeformátui lelkészt a debreoe.nl egyetemen a hlttudcmányok doktorává av tták./M0T/B« Pro domotA fenti hlr szíves közzétételét kéri a főkapitánya ág főorvosi hivatala, ™A PAJNSMTSIT3S KÉRDÉSE. A Magyar Cspl&dvédelmi Szövetségben dr. NádorNlkitlts István főorvos tartott érdekes olősddat a fajneraesités kérdéseiről* Kifejtette, hogy a fajnemesltés az öröklési törvények megismerése őta vált ismertté. Minden kultúra bukásának oka az volt, hogy az ©gyes népek, törzsek ós országok a természetes kiválasztást háttérbe szorították és az alulról jőve egészséges utánpótlást kizárták. A növény- és állatvilágban az .'töröklés megismerése után osekhamar gyakorlatilag Is alkalmazták a leszűrt elveket. Az emberi szabadság túltengő értelmezette hpaszu ideig nem engedte meg

? hogy az egy m életébe akár az állam, akár a közösség, az eugénla elveit érvényre juttassa. Hozzájárult ehhez az a helytelen elgondolás, hogy- az emberiség lentöbb bajának kútforrása a túlnépesedés. Ma már tudjuk, hogy a föld 8 milliárd embert is el tud tartani, fölösleges tehát a szíiletés csökkenést propagálni. Ma az úgynevezett pozitív eugénia elvei jutottak diadalra, amelynek alapjait az átöröklés veszélyével járó betegségek megelőzése és gyógykezelése a rendszeres sport ós életmód, együttvéve az egészséges embertípus kialakítása jelentik. Az eugénla részben állami feladat, amelyet azonban ki kell egészítenie a társadalmi és egyéni f ajnemes ltésl munkálatoknak. Magy arorsz'g on különösen jelentős a kérdés komoly mederbe való terelése, mert a tnult században a magyarság állandóan fogyott. A cél ma az eugénla törvényeinek felhasználásával, megfelelő népesedéspolitikával biztosítani fajtánk egészséges szaporodását es a tehetségek felszínre jutását./MOT/Sze A FELSÖCS ALLÓKÖZ LÉTKÉRDÉSE: A DOBORGAZI HID. A Csallóköz visszacsatolásával az ott élő magyarság viszonyai erősen megváltoztak. Az igen sürün lakott Felsőcsallóköz piaca ugyanis Pozsony volt, e terület gazdasági megélhetésének alapja Ilyenformán elsősorban ezen a városon nyugodott. A bécsi döntés után ;Felsöcs allóköz népe elé súlyos gazdasági kérdések tornyosultak. Csallóköznek ugyanis Pozsonynál és Győrnél van osupán hídja a Dunán s igy különösen a Csallóköz felső r3sze a Dunántúltól és Moson-Magyaróvártól a legközelebb fekvő gazdasági adottságoktól el van vágva. A Szlovneszkó felé vezető tranzverzális ut és stratégiai szempontok miatt a kormány már hozzájárult Győr felőtt Medvénél egy hid építéséhez, ennek előmunkálatai már meg is kezdődték* Pelsőcs rllóköz hatósága Is és egész népe megmozdult és mozgalmat szervezett arra, hogy a kormány a kétségtelenül fontos medvéi hidon kívül a Pelsőcsallóköz számára életbevágóan jelentős hld megépítését is a legrövidebb időn belül kezdje meg. A hld •számára a vizsgálatok Doborgaznál, Somorja közelében találtak legmegfelelőbb helyet. A doborgazi hld megépítése a Pelsőcs allóköz gazdasági érdekeinek szempontjából bírna elsőrangú fontossággal, ugyanakkor azonban a magyarságát legtisztábban megőrző csallóközi népesség számára megnyitná az utat a dunántúli határvidékek felé, ahol a kormány amúgy is már megindítót ;a a magyar településeket. A doborgazi hid igy nemcsak nemzetgazdasági,'hanem altalános nemzeti és nemzetvédelmi szempontból is nagyjelentőségűi A hid megépítése sürgős feladat, mert a Pozsonyban piacát vesztett Pelsőcs allóköz gazdaságilag napróli napra hátrlányosabb helyzetbe kerül, a munkanélküliség növekszik. Az illeI tékes fórumok felismerték a doborgazi hid kérdésének jelentőségét és minI den remény meg^yan arra, hogy a medvéi hld építésével egyidejűleg a dobor\gezl hld építését is a legrövidebb időn belül megkezd ik,/M0T/3ze •-