Magyar Országos Tudósító, 1939. január/2
1939-01-17 [197]
— ZU ÖRKÉNYI GYILKOSSÁG / 4. folytatás/ . . mértékben félkeltette Muhari féltékenységét, Murarik s Muharlne ezért kitervelték, hogy Muhari Jánost elteszik láb alól,, majd egybekelnek. Előbb mérget akartak szerezni, de próbálkozásuk nem járt sikerrel, Egyizben már mindent előkészítettek Muhari meggyilkolására^ de ekkor a szerencsétlen ember ugy látszik észrevett valamit, ugy hogy valósággal elbujdosott hazulról. Sokáig ólálkodott a saját háza körül és csak nagy kérlelésre, töltött fegyverrel a kezében volt hajlandó a lakószobába belépni, ahol ott volt Murarik István is. "Rókáknak nem hiszek - hangoztatta akkor a férj - hiszen össze vagytok ellenem eslfiödve," Csak nagyne- . hezen sikerült az asszonynak ekkor a férjét megnyugtatnia. Az eset alkalmával semmiféle előzetes szóváltás nem folyt'a két férfi között. Amikor vacsora után Murarik távozni készült, Muhari, mint házigazda udvariasan kikísérte vendégét. Kint a két férfi még néhány pillanatig farkasszemet' nézett egymással, majd Murarik minden átmenet nélkül, hirtelen fejbevágta Muhari Jánost• Ez védekezni próbált, mire Murarik lekapva válláról fegyverét, közvetlen közelből mellbelőtte. Amikor a holttestet kicipelték a* közeli erdő szólére, Murarik a botjával még néhányat a fejére húzott, mért észrevette, hogy Muhari még él. Később ezt a müveletet megismételte, ugy hogy a holttest koponyája a felismerhetetlenségig összeroncsolódott, A csendőrség! jegyzőkönyv szerint Murarik, Muharlne és á kiskorú Muhari-leány mindvégig a legteljesebb egyetértésben jártak el, valamennyien résztvettek a helyszín elrendezésében, majd kitervelték, hogy a nyomozó közegek előtt miként fogna k vallani és ugy. számították, ha az ügyet "megússzák" egy. év múlva egybekelnek. • ' '• Murarik István a jegyzőkönyvben foglaltakra kijelentette, hogy azok nem fedik a valóságot, a dolog ugy történt, amint azt ő a mai főtárgyaláson elmondta,.; , ... - Talán • bántották magát a csendőrök? - kérdezi a vádlottól az elnök, 1 '•'••'*' .. - Egy ujjal ,sem nyúltak hozzám - jelenti ki a vádlott, - Akkor hát mivel Indokolja, hogy mindezek belekerültek a csendőrség jegyzőkönyvébe? Honnan tudhatták a-részleteket a csendőrök, ha maga másképp mondta el előttük az eseményeket? A vádlott lehajtja a fejét, erre nem tud válaszolni. Az elnök ezután szószorint ismertette a vizsgálóbíró előtt felvett jegyzőkönyveket* . ' A vádlott a vizsgálóbíró előtt tett beismerő vallomását is tagadja, , : : - Nem mondtam, nem igy mondtam - hajtogatja egyre, - Már pedig ez szentírás - állapitja meg az elnök, - Kérem, én csak egy pár szót mondtam a vizsgálóbíró urnák a m&. sodik kihallgatásom alkalmával, amikor a korábbi beismerő vallomásomat megváltoztattam,,,.., -^Hogyan tehetséges, hogy ebből az állítólagos pár szóból a vizsgálóbíró ur öt egész oldalt g:epeltetett? Azt hiszi eltesszük ezt magának? A továbbiak során Murarik mindent Muharinéra próbált háritani. - Szegy elje mag át I - sz u l a vádlottra az elnök. - Gyáva ember maga, a szoknya mögé bújik! Ha a magyar ember tesz valamit, annak válla 1j a a következményeit • - Többet nem teszek ilyent. - Azt elhiszem! Nem fogunk magának alkalmat adni, hogy mégegyszer ilyent tehessen, A.vádlott a részleteknél egyik ellentmondásból a másikba esik, minden meggondolás nélkül a jelentéktelen dolgokat is tagadja, olyanokat is, amiket néhány perccel előbb még beismert. Az elnök ezzel .Murarik vádlott kihallgatását befejezte és a főtárgyalás folytatását holnap, szerda délelőtt fél kiz órára halasztotta. /MOT/Ky, -. t ,
