Magyar Országos Tudósító, 1939. január/2
1939-01-17 [197]
— "ZTJ ÖRKÉNYI GYILKOSSÁG /2, folytatás/ Murarik István vádlott előadta, hogy egy alkalommal megnyert egy fogadást Muhari Jánossal szemben* Borba fogadtak és a bort Muhariék lakásán itták meg. - Én már meglehetősen illuminált állapotban voltam - hangoztatta Murarik vádlott - ezért haza akartam menni, de Muhari felkapta a vadászfegyverét, reámfogta és így kiáltott felém: "Na, most próbálj hazamenni! Hiába kórleltem, nem engedett. , . -'Maga ezt az egészet kitalálta fi Éppen forditva történt ? tanuk vannak rá, hogy az eset alkalmával maga fenyegette nro§ agyonlövessél Muhari Jánost, ha nem folytatja tovább a mulatozást, - állapítja meg az iratokból az elnök. ' " - Nálam nem is volt puska - jelenti ki a vádlott. - Arra feleljen, miért akart sztrihnint beszerezni? - Kóbor kutyák ellen.,» -'Ez sem igaz - állapította meg az elnök. - Maga a csendőrségen beismerte, hogy Muhariné felkérésére próbált sztrihnint vásárolni, mert a menyecske azzal biztatta magát, hogy a mérget majd belefőzi az ura levesébe . Murarik István megmaradt tagadása mellett. - Maga mindent tagad - szól a vádlottra Szilágyi dr, elnök. - De azt csak nem tagadja, hogy maga lőtte agyon Muhari Jánost, majd a hatóságok félrevezetésére ugy rendezték meg a helyszint, mintha öngyilkosság történt volna?! Az is érdekes itt, hogy a községi orvos az ötpengőnagységu lőtt sebeket hatmilliméteres pisztolygolyó bemeneti~nyHasának nézte!,,. Az is'lehet, hogy meg sem nézték a holttestet s az asszony bemondása alapján, a legnagyobb könnyelműséggel, kiállították a bizonyítványt, hogy öngyilkosság történt j „ „ a Hallatlan eset! Az elnök ezután részletesen felsoroltatja a vádlottal, hogy a gyilkosságot megelőzően mennyi bort fogyasztott. Kiderül, hogy Murarik aznap körülbelül három liter"bort ivott meg. - Nem voltam részeg, csak jókedvű - jegyezte meg a vádlott, - Hát tulajdonképpen mennyitől rug be maga? - Egy liter bortól fütyülök - jelentette ki a vádlott - a második liter utan danolok,.. - A harmadiknál meg gyilkol! - jegyzi meg az elnök. - Miféle nótát énekelt maga aznap este a korcsmában? Mielőtt a ^vádlott válaszolt volna, az elnök az iratokból kikereste a kérdéses nóta szövegét, így szólt "Jaj de bajos egy vánkoson aludni Azzal akit már nem tudunk szeretni... En már tudom, mert husz évig csináltam Enyhülést csak a babámnál találtami" , - Igen - jelenti ki Murarik István - ez volt az én kedvenc nótám. - De a többiek a korcsmában megbotránkoztak rajta, hogy maga tisztes családapa létére ilyeneket danol. A vádlott ezután részletesen elmondta, hógy a korcsmából egyenesen Muhar iékhoz ment, a vállán vadászfegyverrel, a kezében kampós csőszcsoszbottal. .; - , ' * - * -Muhari meghívott » folytatja vallomását - hogy maradjak nálukvacsoraaa. Befelemenet az asszony gyorsan a fülembe súgta: %osfc ' lodd agyon, adok kétszáz pengőt!" En nem szóltam rá semmit, bementünk ettünk, ittunk, majd szótlanul üldögéltünk. ' • A következő pillanatban a vádlottat újra előveszi a sirás percekig zokog hangtalanul, egész testét rázza a zokogás. /Polyt.lcövKy,