Magyar Országos Tudósító, 1939. január/2

1939-01-30 [197]

A MnGYAR-RUTÉN TESTVÉRISÉG LN NÉPSÉGE AZ ORSZAÜZÁSZtóNAL. * Vasárnap délben az Ereklye s Országzászló Nagy bizottsága nagyszabású megnyilatkozást rendezett a magyar-rutén testvériség ünneplésére. Az ünnepségre kivonultak a Budapesten időző kárpátoroszok és a kárpátorosz Szövetség formaruhás, fekete inges szakasza. Az EONB elnökségének tagjai közül vitéz Csécsi Nagy Imre altábornagy, vitéz Rátvay Imre tábornok, Jávoraitzky Jenő miniszteri tanácsos , vitéz Mándoky Sándor tábori esperes jelentek meg az ünnepségen, ott voltak a frontbaruosok képviselői és többezer főnyi érdeklődő közönség. Az őrségváltásra felvonuló kárpátoroszok a Rákóczi fejedelem -szinéit viselő zászlójukkal meneteltek és vették át az őrszolgálatot a Körösi Csorna Sándor ós a minta gimnázium cserkészcsapatától. Az őrségváltáson a postás zeneka z a Himnuszt játszotta, ami után az EONB nevében Cselényi Pál dr,kormányfőtanácsos, székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag köszöntötte a kárpátoroszokat, - Az az intézkedés, amely az elmúlt év végén mély rést ütött a trianoni börtönön - mondotta Cselényi Fái - nem hozott szabadulást a kárpátorosz népnek,az ezeréves Magyarország hűséges fiainak, A Verhovina ércfala fájdalomtól visszhangzik ma is és a magyar nép akárpátorosz néppel együtt követeli Szent István eszméjének maradéktalan helyreállítását. Tekintsen jde Európa, amikor Rákóczi népének fiai jöttek el a magyar államiság szimbólumához őrséget állani. Mi ragaszkodunk a történelmi gondolathoz és ennek példája a kárpátorosz nép, amelynek szive, lelke ide tartozik Szent István birodalmához, ahova minden szokása és érzése húzza. Ne a hatalmak parancsa, hanem a nép akarata döntse el a hovatartozást,. A közönség zajos tetszésnyilvánításokkal kis érte Cselényi Pál beszédét, aki után dr.Fencik István volt kárpátorosz miniszter,országgyűlési képviselő lépett az Országzászló szószékére, s mondott nagyhatású beszédet. Előbb kárpátorosz nyelven köszöntötte a magyarságot, majd magyar nyelven folytatta beszédét, többek között a következőket mo ndt a: - Édesanyánkat jöttünk ma keresni Jd e az Országzászlóhoz, s ennek sziklafalánál állva érezzük át a megbecsülést, amelíyel a kárpátoroszok a magyar haza iránt viseltetnek és azt a megbecsülést,amelyet a magyar nép érez a kárpátoroszok szabadsága iránt. Ha nem lett volna második Mohács, Trianon, akkor nem állana az Országzászló, a nemzet fájdalmának szimbóluma. De az Országzászló szimbóluma a győzelemnek, a diadalnak, a magyar birodalom feltámadásának és a kárpátorosz szabadságnak is. Amikor mi a Szent Koronához hü kárpátoroszok elsőizben hódolunk az Országzászló előtt, egyben reméljük a- kárpátorosz nemzet felszabadulását is, mert hiszünk a szabadságban. Életünket és vérünket áldozzuk fel azért a szent eszméért, hogy az Országzászló a magasba szökhessen, ott maradjon egy uj ezredéven át, hirdetve egy boldogabb ország diadalát, hirdetve népeink dicsőségét, melyek a Szent Korona fényében békésen, testvériségben élnek. Ezért kívánjuk, hogy nocsak itt, hanem a kárpátorosz bérceken is lengjen mielőbb az Országzászló, hirdetve ott ls a magyar ezredév örök dicsőségét, a kárpátorosz nép örök barátságát. Mi követeljük szabadságunkat, mert rabok nem leszünk soha, Izenjük mindenkinek, hogy nemcsak népi gondolat van, hanem lelki, gazjdasági valóságok, történelmi igazságok is, arjelyeket nem lehet háttérbe szorítani. Kezünk sohasem fog'megremegni a szorításban, s gondolatunk a magyar haza iránti hűségben. Követjük a nyilegyenes utat Nagymagyarország felé, vezérünk, vitéz nagybányai Horthy Miklós utan. Az egybegyűltek itt lelkesen tüntettek Magyarország kormányzója mellett, majd a kárpátoroszok elénekelték himixus zukat, a közben a magyar csapatok feszesen tis ztelegtek. Az ünnepség a postás zenekar A-^Ii széke gyével és a kivonult csapatok diszmenetével ért véget, /MOT/J.