Magyar Országos Tudósító, 1939. január/2

1939-01-23 [197]

— A BIRÓ TÁRGYALÁSON KÍVÜL NEM KÖTELES A PERES FÉLLEL SZÓBAÁLLNI. Egy nőtartási perben ádáz gyűlölséggel pereskednek a különélő házastársak. Annyira elkeseredett közöttük a helyzet, hogy a felperesként szereplő asszony egy beadvánnyal támadást intézett még az ügyben eljáró biró ellen is, akinek az ügyből való kizárásét kérelmezte. Egész sereg panaszt emelt a felperesnő az ügyó'ti tárgyaló bíró ellen. Kifogásolta, hogy a biró perbeli ellenfelével és ennek ügyvédjével szemben nyájas és néha bírói részről szokatlan magatartást tanusi t, ezzel szemben ővele kurtán, feltűnően barátságtalanul és néha nyers módon bánik. A törvényszék ezt a kifogást minden további nélkül elutasította, mert/tárgyi tényállítás a felperesi kijelentésben nincsen és enólkül a felperesi egyoldalú minősítés helyessége nem ellenőrizhető, tehát az ilyen aggályossági kifogás súlytalan. További panas¿a a felperesnőnek az volt, hogy a bíró a felperesi indítványokat sorra visszautasította és ezekből semmit sem foglalt jegyzőkönyvbe. A törvényszék tanácsa ezt a kifogást is alaptalannak nyilvánította, mert a jegyzőkönyv tartalmának megszabása az eljáró biró pervezető hatáskörébe tartozik, ő szabja meg, mit vesz fel és mit hagy el a jegyzőkönyvből. Panaszolta az asszon/ , hogy az egyik tárgyalás során a birő a tárgyalóteremben tartózkodó honvédet arra utasította: tisztelegjen az alperesnek.. A biró nyilatkozata szerint ez a felhívás csakugyan megtörtént. A törvényszék tanácsa azon felfogásénak adott kif ejezést, hogy a perben nem álló egyének egymás Iránti tiszteletadása, vagy a tiszteletadásnak elmulasztása felett v )ló őrködés a tárgyalóteremben nem bírói feladat. Az eljáró bírónak a szóbanforgó erélyes vagy jóindulatú felhívása tehát feleslegesnek mutatkozik, de ennek ellenére sem alkalmas arra, hogy a biró pártatlansága tekintetében kételyt támasszon, tehát ezt az aggályosségi okot is súlyt^1-nnak nyilvánította a birói tanács. Panaszt emelt a felperesnő azért is, hogy az eljáró biró egyes találkozások alkalmával, a járásbíróság! folyosón ós az irodában őt a biró nem köszöntötte. Nyilatkozatában ezt tényként elismerte maga .az eljáró biró is, A törvényszók megítélése szerint ez az aggályossági kifogás is alaptalan, mert hivatali tisztében működő egyénre nem r°ható az a társadalmi kötelezettség, hogy az előtte eljárt feleket köszöntse. Végül panaszolta a felperesnő, hogy a biró olyan kijelentést tett, hogy nem kivan a felperssnővel érintkezni és az általa kért felvilágosítást azzal tagadta meg, hogy a bírósági iroda nyújt majd értesítést az ügyben. Kimondotta a törvényszék tanácsa, hogy a birónak ez az eljárása helyes és aggályossági okul nem érvényesíthető, /MOT/G, TEMETÉSRE INDULTAK, DE ÚTKÖZBEN HALALOS AUTÓSZERENCSÉTLENSÉG ÁLDOZATAI LETTEK, Még 1937 szeptember 17-én történt, hogy Eisenberger Gézáné, a gödöllői főrabbi felesége, továbbá Rottmann Lipótné ecetgyáros neje és özv, Blumenthal Manónó 'Gödöllőről Budapestre készültek, mert itt délelőtt tizenegy órakor a rákoskeresztúri temetőben egy temetésen akartak résztvenni é A bérelt autójukat Bara Lajos soffőr hajtotta, aki Mátyásföld után rákapcsolt és 7o kilométeres sebességgel száguldott Budapest felé. A személyautóval ellentétes irányban haladt egy tehergépkocsi, amelyet Pinner Pál vezetett. A két gépkocsi összeütközött s a karambol folytán Eisenberg Gézáné és Rottmann Lipótné meghaltak, Blumenthalné, továbbá Bara Lajos soffőr hónapokon át tartó súlyos sebesüléseket szenvedtek. A pestvidéki törvényszók Bara Lajos soffőr/

1 hathónapi fogházra itólte és a gépkocsivezetéstől örökre eltiltotta, Pinner ?ál pedig háromhónapi fogházbüntetést kapott. A tábla Dusárdy-t -nácsa dr. Gál József védőbeszéde után Bara büntetését háromhónapi fogházra csökkentette és mellőzte a hajtási igazolvány elkobzását. Pinner büntetését a tábla helybenhagyta, /MOT/ G.