Magyar Országos Tudósító, 1938. december/2
1938-12-16 [195]
FŐVÁROS A FÜV-ROS KÖZGYŰLÉSE. Dr .Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester délután öt órakor nyitotta meg a péntekre összehívott fővárosi törvényhatósági bizottság közgyűlését. Napirend előtt az elnöklő főpolgármester .kegyeletteljes szavakkal emlékezett meg a fővárosi törvényhatósági bizottság három., ." ' ra. "**-*^ t v Á > : , " halottjáról. "Hatalmas beszédben búcsúztatta elsősorban a főváros nagy halottját, Ernszt Sándort, akiről többek között a következőket mondotta: - Fájdalmas érzéssel kell búcsúznom erről a helyről a törvényhatósági bizottság magasztos küldetésük tisztalelkü örökös tagjától, Ernszt"sándortói, akinek ogyszerü ravatalára a törvényhatóság nagy tisztelete és soha el nem muló kegyeletének szerény jeléül nagam : helyeztem el az emlékezés hófehér virágait és akinek végső tisztességén a törvényhatósági bizottság nagyszámú küldöttsége élén személyesen vettem r és zt. - Ernszt Sándor - folytatta az elnöklő főpolgármester a középkori szerzetes mélységes keresztényi alázatossásával rótta változásokban gazdag földi útját. Törékeny, szikár alakjával mindenkor emelt fővel járva közöttünk, nemes tekintetével mindenütt őszinte tiszteletet ^szerzett nevének és annak az eszmének, amelynek leglelkesebb és legfáradhatatlanabb harcos katonája volt. Azt a békességet, amely a megalkuvások mécsvilágánál nem akn_rja észrevenni az egymástól'elváíasztó sorsdöntő elvi kérdések tisztító jelentőségét, nem szeretto, mert éltető eleme az eszméknek becsületes eszközökkel megvívandó küzdelme volt. Tátongó szakadékok között szédülés nélkül tudott az élen maradni, dó a diadalmas harcok után sietve vonult vissza a második tüzvonaíba a -legközelebbi ütközetig, csakhogy mások arathassák le helyette a babért, amelyre sohasem vágyakozott. -Ernszt Sándor két kézzel hárított el magától minden megtiszteltetést, hogy'•a csillogó disszel járó tisztségek helyébe továbbra is a csöndes ; névtelen munkát válassza, hogy minden zsold és ellenszol''altatás nélkül harcolhasson azalatt a Szűzmáriás lobogó alatt, amelyre a keresztény nemzeti Magyarország boldogulása volt felirva , - Soha el nem muló érdemeit - fejezte be szavait a főpolgármester - jegyzőkönyvbe iktatva, bensőséges megilletődéssel vesz búcsút -mai közgyűlésében nagyrabecsült örökös tagjától a törvény hat ós ági bizottság, Legyen áldott Ernszt Sándor emlékezete. Ezután Sümegi Vilmost és Gerlóozy Endrét búcsúztatta a főpolgármester, majd javasolta, hogy soha el nem muló emlékülcet a közgyűlés mai jegyzőkönyvében örökítsék meg. A közgyűlés tagjai, akik állva hallgatták végig az elnöklő főpolgármester búcsúbeszédeit, a főpolgármester .javaslatához egyhangulag ho zz áj á_rultak. Bejelentette ezután az elnöklő főpolgármester, hogy a m.kir .miniszterelnök a Magyar Érdem Rend nagykeresztjével történt kitüntetése a lkalmával a folyó évi október 12-én tartott közgyűlésről hozzáintézett üdvözlőtáviratért leiratot intézett a főpol^ármesterhez,amely a következőképen hangzik: " "Nagyméltóságú Főpolgármester Ur 1 Szívből köszönöm azt a j öles Ő, meleghangú üdvözletet, melyet a magyar lakta Felvidék Hazánkhoz való visszatérésének boldog ünnepén a Magyar Érdemrend nagy kor észtjével történt ^kitüntetésem alkalmából Nagyraéltőságod mind a maga, mind Budapest Székesfőváros törvényhatósági bizottsága nevében hozzám intézett és ugyanezt a köszönetet küldöm a törvényhatósági bizottságnak is. Fogadja Nagyméltóságod őszinte tiszteletem nyilvánítását,mellyel i maradok hive : Imrédy s.k." /Éljenzés/ Bejelentette továbbá az elnöklő főpolgármester,hogy a I m.kir .miniszterelnökj valamint a m.kir ,földmivelósügyi miniszter az uj ffLkormány hivatalbalépése alkalmával leiratot intézett a székesföváros | x köz önség éhez /folyt. köv, /
