Magyar Országos Tudósító, 1938. december/2
1938-12-22 [195]
POLITIKA %/2)^ M /Nep értekezlet, Folytatás.5./ - Ezek után következnek a javaslatban a büntető szankciók, A büntető szankciók egy része az enyhébb esetekre, a másik része pedi^ a súlyosabebesetekre vonatkozik. Az enyhébb esetekben, amikor inkább csak véletlen mulasztásról van szó, kihágást állapit meg a törvény t s erre elzárást és pénzbüntetést alkalmaz, súlyosabb esetekben ,. pedig/ós ezek közé tartozik a megismétlődő kihágás és az u,n'istrohmann -okkal elkövetett visszaélés is, a törvény vétkességet állapit meg, s egy>évi fogházzal és az általános büntető rendelkezések értelmében kiszabható pénzbüntetéssel sújtja a bűnösöket. Ez jelentékeny megtorlást jelent, . - Természetes, hogy a javaslat elfogadása esetén az az» év folyamán hozott zsidótörvény rendelkezései hatályukat vesztik. A' törvény végrehajtása során felhatalmazást kapna a minisztérium arra, hogy a visszacsatolt Felvidék területén- amennyiben az ottani'viszonyokhoz képest szükséges - eltérő szabályokat állapítson meg # Az igazságügyminiszter végül kérte a Párt tagjait,hógy általánosságban vegyék tudomásul és fogadják el a törvényjavaslatot, amelyet ebben az esetben a kormány a Ház holnapi ülésén beterjeszt, Hóman Bálint pártvezér-helyettes azt javasolta, hógy a párt-közgazdasági, közjogi és társadalompolitikai csoportja, valamint az u.n.zsídóbizottság tárgyalja meg a javaslatot s e-bizottsági tárgyalások után kerül a javaslat újból a pártértekezlet elé. Ezután Bárczay János a párt nevében örömmel üdvözölte a. . kormány nagyfontosságú és nagy horderejű j-avaslatát és a törvényjavaslat benyújtása alkalmából az egész párt nevében bizalmáról és ragaszkodásáról biztosította a miniszterelnököt és az igazságügy-minisztert, A párt tagjai ezután egyhangúlag általánosságban elfogadták a zsidó törvényjavaslatot s Hóman Bálint bejelentette, hogy ezek után a miniszterelnök a Ház pénteki ülésén a javaslatot beterjeszti. Ezután általános taps és éljenzés közepette vitéz Imrédy Béla miniszterelnök állott fel szólásra, - Az igazságügy-miniszter ur előadásában - mondotta hallottétok a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásénak korlátozáséról szóló törvényjavaslat ismertetését. Ehhez csak néhány reflexiót kívánok fűzni, - Mint láttátok, a javaslatban négy szempont domborodik kl: - Az első szempont a lakosság ama körének meghatározása, amely a törvényjavaslat szempontjából zsidónak tekintendő. Itt a leszármazási kritériumra tértünk át. - A második szempont az, hogy a közjogi állás tekintetében is speciális státust állitunk fel a javaslatban, Ami a választójog mikénti gyakorlásában érvényesül, - A harmadik szempont, amit kidomborítottunk, az, hogy a zsidóknak a közgazdasági, szellemi és társadalmi életben való elhelyez* kedését szabályozzuk, nagyban és egészben az országos arányszám alapján. Két irányban van kivétel. Vannak bizonyos foglalkozási ágak, hivatásé kj amelyekben a zsidók uj alkalmazását kizárjuk és a meglévők elhelyezkedését korlátozzuk, másrészt a vállalati alkalmazásoknál nagyobb /Folyt.köv./
