Magyar Országos Tudósító, 1938. december/1

1938-12-14 [194]

-—KÉNYS ZEREGYES SÉGEK. - Korányi és Frölich /Kisfaludy u, 5./ bej. cég kényszeregyességi ügyében a törvényszék az eljárást megszüntette ós a v agyonfelügyelo diját és kiadását lo79 pengő 77 fillérben állapította meg.-. Szamosi József zsibárukereskedő /a^leki tór 83. sátor/ kényszeregyességi ügyében a törvényszék az eljárást befejezetté nyil\á ni tóttá, /MOT/. —A TÁBLA FELMENTETTE A RÁCKEVEI ZSIDÓKÁNTORT, Hónapokkal ezelőtt a pestvidéki törvényszék Singer Zoltán ráckevei izrrelita kántortanítót háromévi fegyházra i telte, mert a törvényszék előtt felmerült adatok szerint egy 11 éves leány tanítványával szemben bűncselekményt követett el. A budapesti tábla Ke ss erű-tanács a most foglalkozott a tanító ügyével és ujabb bizonyitás felvétele után Singer Zoltánt jogerősen felmentette. /MOT/P. NYOLCHÓNAPI BÖRTÖNRE ÍTÉLTEK OKIRATHAMISITÁSÉRT EGY ÜGYVEDET. A büntető törvény szék Fonyódy-tanács a ma tárgyalta azt a bünpert, amelyben dr. Kemény D. Dezső budapesti ügyvéd szerepelt vádlottként, A kir. ügyészség magánokirathamisitás büntette miatt emelt ellene vádat, mert - a vád szerint - kétévvel ezelőtt egy ingatlan adásvételi szerződésre ügyfele özv. Bojár Mihályné nevét annak beleegyezése nélkül aláirtai Az ügyvéd nem ismerte be bűnösségét. Azzal védekezett, ^hogy az ingatlan tulajdonképpen az ővé volt és azt el is adhatta, Bojárné tulajdonképpen csak névleg szerepelt. Védekezése szerint feljogosultnak érezhette magát- arra, hogy Bójámé nevét a szerződésre Írhassa. A tanúképpen kihallgatott özvegy Bojár Mihályné terhelőén vallott, szerinte az ügyvédnek nem volt jog*, a vádba foglalt móton eljárni* Még más tanukat is kihallgatott a törvényszék, m jd a bizonyitó eljárás lefolytatása és vitéz Boronkay István dr. ügyészségi alelnök vádbeszéde után megállapította dr. Kemény D. Dezső bűnösségét és magánokirathamisitás büntette miatt nyolchónapi börtönbüntetéssel sújtotta. Az Ítélet nem jogerős. /MOT/Sy. PAYR HUGÓT A TÖRVÉNYSZÉK ELUTASÍTOTTA 46ooo PENGŐS KERESETÉVEL, Emlékezetes, hogy az 1935 év folyamán megtartott általános képviselőválasztások után a közigazgatási biróság Payr Hugó petíciója alapján megsemmisítette a főváros déli kerületének egész választási'eljárását és" ennek folytén ebben a kerületben uj választást tartottak, A közigazgatási biróság Ítélete után Payr Hugó 462oo pengős kártérítési pert indított dr, Verebély Jenő ügyvéd, a választási bizottság elnöke, továbbá Jeszenszky^Jenő vaskereskedő és Zsellér Imre üvegfestő, mint a választási bizottság tagjai ellen, Payr a kárigényét abból származtatta, hogy ez a választási bizottság - miként azt a közigazgatási biróság Ítélete is megállapította, Payr Hugó, illetve pártjának ajánlási iveit jogellenesen utasította vissza és ezzel elütötte a pártot attól, hogy már az első választáson résztvehessen. A felperes szerint a választási eljárással kapc solatos költségekórt tehát Verebély és két alperestársa saját saemélyükben is felelősséggel tartoznak, A törvényszék, a tábla és végül a királyi kúria ls megállapitot to dr, Verebély Jenő és társainak kártérítési kötelezettségét, A kurla indokolása szerint az alperesek hivatalos hatalmuk jogellenes felhasználásával elkövetett cselekményeikkel és mulasztásaikkal kétségtelenül M.&rt okoztak a felperesnek. A kár összegszerű megállapítása kérdésébín való döntés wégett az Íratok a királyi törvényszékbez kerültek vissza, ahol dr« Varrók Béla tőrvénysz éki biró ma hirdetett ez Ügyben Ítéletet. A törvényszék Payr Hugót keresetével elutasította. Az Indokolás szerint az elmaradt képviselői tiszteletdíj megítélését a felperes nem igényelheti, mert hogy ha az első választás alkalmával el is fogadták volna ajánlásalt, ez csak azt jelentette volna, hogy résztvehet a képviselőválasztáson, hogy azonban a mandátumot valóban elnyerte volna, errevonatkozólag semmiféle ténybeli adat nem áll és nem is állhat rendelkezésre. /Folyt*köv./ Ma,