Magyar Országos Tudósító, 1938. december/1
1938-12-12 [194]
ZU OMGE KÖZGYŰLÉS . . . /2 . f oly tat ás 4/ vnsztái kozdvo csak egye.; kisebb heti kontingensokot volt hajlandó tolunk átvenni, mig később az ottani egy-két át vétel megszervezés ével kapcsolatban, olyan alacsony átvételi árakat állapítottak ncg, hogy JŰÍJue- ' tél kezdve 6dairányuló szarvasmarha kivitelünk teljesen lehetetlenné' vált. E tekintetben ma ls változatlan a helyzet, illetve annyiból még rosszabb, hogy a száj- és körömfájás behurcol ás ának megakadályozása érdekében túlzottan szigorú állategészségügyi feltételüket ir elő, amelyek az árkérdéstől eltekintve ls megakadályozzák marhakivi telünket, 'mig a száj- és körömfájás -legalább" egyes országrészekben le nem zajlik. Ennek a helyzetük a következménye, hogy' az év első 9 hónapjában csak őo.ooo darabot vihettvnk ki a t-vniyi 96.ooo darabbal szembon. Kiviteli lehetőségeinknek oz a jelentős összoszorulása nagy torlódást idézett elő a hazai állat kínálatiban, cz a helyzet természetesen a szarvasmarhaárak jelentős letörését' vonta maga után, őzzel kapcsolatban a beállítani való mar*háMrosését is; ami szociális szempontbél ls hátrányt jelentett. -A sertésklvitőlünk kedvezőbb képet nyújtj mort a tavalyival szemboh darabszám szerírlt ís jóformán változatlan* A Sertésárak azonban alacsonyabbak Voltak az előző évieknél^ különösen számottevő esés kezdett érvényesülni a^ nyár folyamán, mig a nagyobb belföldi kereslet az ősszel ismét kedvezőbbé tette az árakat. -A takarmányozási és egy 5b termelési költségek emelkedés so kedvezőtlenebbé tette a tejtermelést és a tejértékesités helyzetét. - Lókivitelünk nagyjában megfelel az előző évinek, de lényegesen kls.obb OjBjalpőző^ ^YX^tt^i amij elsősorban a régebbi alacsony 16 ár aknák \^3hó's^TIc8vet ieó'zmonyo , Nagy'ón "fontos lenne, hogy a lovak törzskönyvelése mielőbb szélesebb körbon megindulhasson. - A folyó évben ugy élő, mint vágott juhkivitelünk kedvezőtlenül alakult. Elsősorban a francia frank leértékelése és ennek következtében az ottani értékesülés jelentős romlása miatt. Ezért juhért éko sltésünk nagy nehézséggel küzd, a belső juhfogyasztás terén kell keresnünk az orvoslatot, minek erdőkében a katonaságnak kellene növelni a juhhusfogyasztást, de sajnos a gyapjúértékesités ügye is kedvezőtlenebbül alakult az oímult évben, a tavalyihoz viszonyítva, A világpiacon bekövetkezett nagyarányú' áresés követke ztébon a belföldi gyapjú ár színvonal ls nagyote lecsökkent. Tartani lehet,attá£, 'ha a gyapjuarak megjavítása torán nem történik meg a szükséges intézkedés, ugy a szervezett értékesítés hatására szép fellendülésnek inlult juhtenyésztésünk és gyapjoitorne lésünk megint csak visszaesik. Nemcsak termelőig de fontos nemzetgazdasági, hon— vó.leírni és devizagazdálkodási érdekek ls azt követelik, hogy gyapjutomo lésünket tovább fejlesszük és az ipar hazai nyersanyaggal való ellátását fokozott mértékben biztosítsuk. Még miniig elég szamottevő a külföldi gyapjú félgyártmány és rongybehozatal^ amit azt hiszem erélyes intézkedésükkel le lehetne csökkenteni. Szükséges, hogy a 'termelési költségekhez igazoló minimális gyapjuarak állapíttassanak meg, ozáltatoontositve a juhtenyésztést a r^j'i£izetéstől, amit a tavalyi gyapjuarak jelentettek. _ r/gy egyesületünk, mint az illót kos minisztériumok^ is o lernagyobb odaadással foglalkoztak és karolták fel az értékesítés kérdése Ithacára annak, az évforduló alkalmából sajnálattal'kcp.1 megállapítanunk, hogy állatértékes ités' nk súlyos válságba ' jutott. lj ziloszorint álláttermelésünk jóformán ügyeiül* piaca Németország, moly piac Ausztria ós a Szudéta vidék elfoglalása által mgyóto fokozódott. Be kell rendezkednünk nemcsak kereskedelempolitikailag, de valutáris vonatkozásokból! is arra, hogy Németország a Felvidékkel elit ősön megnevekedett állat termelésünket átvehesse és pfflg oly árakon, amelyek: megfelelnek a ml termelési költségeinknok. - Egyesületünk az elmúlt évben ls behatóan foglalkozott k állattenyésztésünk összos kérdéselvek és örömmel állapithatom meg, hogy Jj a f^Idra^volősügyi minisztérium is számottevően emelte az állattonyész- • y tés fejlesztésére szolgáló költségvetési tételeket. Egy az állatprolukIA elé növelése, valamint az állatállomány minőségi javítása tóréh még tol'vábbi nagy eredményeket lehet elérni. /Folyt, köv,/
