Magyar Országos Tudósító, 1938. december/1
1938-12-01 [194]
POLITIKA Folytatás , 3* 2^* . 'mint Ezután Kund.r Antal,iparügyi miniszter a családi munkabérről szóló törvényjavaslatot ismertette . Hangoztatta, hogy a javaslat" célja az, hogy áz iparban,a bányászatban és a kereskedelemben foglalkoztatott munkások, napszámosok és egyéb kategóriákba sorolható alkalmazottak gyermekeinek a nevelése me g.könny itt essék* Ezt olyan módon kívánjuk elérni - mondotta a miniszter -, hogy az e kategóriákba tartozó gyermekeik után havonként 5 pengő 'gyermeknevelési járulékot fogunk kifizetni. Ez a járulék minden gyermeket eltartónál-: - legyen aZ férfi vagy nő , ^ legyen az a gyermek_törvényes, örökbefogadott vagy házasságon kívül született - jár a munkába'^llás napját követő hónap elsőjétől .kezdve addig, ameddig munkát végez'és akkor is, ha munkaját bármilyon okból nem folytathatna^a munka megszakítása után három hónapig; Est a járulékot folyósítjuk a gyermekeknek 14-lk életévük botöltésóig. Az eddig elmondottak a pénzek kifizetésére vonatkoznak. - Már most^ arai a pénzek befizetését illeti, két ozisz~ téma között válassthatünké Az egyik az, hogy a befizetés az alkalmazott munkások' létszáma után történik, a másik pedig az, hogy a kifizetett munkabérek alapján. Választanom kellett aközött is. hogy teljesen a munkaadók fedezz ék-e a szüks,éges""ösczogeket, vagy pedig a munkások is résztvegyenek ebben. Javaslatunk az, hogy teljes egészében a munkaadó fizessen. Ez voltaképen némi munkabér-emelést jelent, de a mi munkabéreink ezt meg kibírják. A járulékokat teljes egészében a vállalatok fizetik a munkaberek arányában* Körülbelül 12 millió pengő körüli összegről van szó ós ez körülbelül 200.000 gyermek segélyesését jelenti. - Abból"a célból, hogy a segélyezéssel gyorsan megindulhassunk, azt'javasoljuk, hogy kezdetben azoknál as üzemeknél lépjen életbe a törvény, amelyek 20 munkásnál többet a lka Lmaznak és fokozatosan történJLk meg a további kiépítés. /AÍ, ; ) " -Az adminisztráció kérdésében is két lehetőség előtt "állottunk! az OTI-n keresztül vagy a szakmákon keresetül* Az utóbbit vá» lasztottuk, mert a szakmákon keresztül közelebb jutunk a munkáshoz ós így egyúttal megteremthetjük a munkásszervezés magvát* A szakmai pénztárak fogják á gerincet alkotni• ésföléjük égy országos kiegyenlítő pénztárt szervezünk, amely részben as ellenőrzést gyakorolja., részben pedig a kiegyenlítést végzi az egyes pénztára]: között.."A kiegyenlítő pénztárban állami tisztviselők""!"*ognak működni, akiket az illetékes miniszter nevez ki. A szakmai 'pénztáraknál is a miniszter befolyása érvényesül a tisztviselők kinevezésénél. A szakmai pénztárak fenntartási költségeit az illető szakma fedezi.. j é Arra törekszünk, hogy minél kisebb legyen az adminisztráció és a befizetett összegek minden' adminisztrációs költség levonása nőikül, teljes egészükben a másik oldalon kifizetésre kerüljenek. - Ugyancsak a gyors megindulás lehetősége végett az adminisztrációban olyan könnyitest teszünk, hogy az egyes nagyobb üzemekben" vállalati pénztárakat létesítünk, amelyek a kifizetéseket önmaguk elintézik, ugy, hogy remélhetőleg őzzel a rendszerrel zökkené3 né*Ildii megindulhat a segélyezés s aszerint szívjuk fel'a vállalati pénztárakat a szakmai pénztárakba, amint a helyzet megengedi. /Folytatása következik. /
