Magyar Országos Tudósító, 1938. november/2
1938-11-28 [193]
Az előterjesztett határozati javaslatot az összegyűlt gazdák egyöntetű lelkesedéssel fogadták el és a fehérmegyei gazdáknak ez abegmozdulása nyilvánvaló.- mint az előadó mondta -, hogy országos páldat fog statuálni. Jankovlch Miklós szólt hozzá először rz előterjesztett határozati javaslathoz és állapította meg, hogy ezeknek a javaslatoknak a kidolgozásában nagybirtokosok és a kisgazdatársadalom tagjai egyaránt és egyöntetűen vettek részt* A magyar gazdatársadalom - mondotta - tudatában van annak.hogy a munkásnak olyan kenyeret kell adni,amelyből meg tud élni és a gazdák sok helyen többet adtak a mostani határozati javaslatban összefoglalt tételeknél, de azt nem ütötték dobra. Elég volt nekik,ha megelégedett munkássággal dolgozhattak. A kormányra vár most a feladat, hogy ezt a gazdák által önként elfogadott szerződést mindenütt érvényesittesse c A gazdatársadalom nem járhat magános uton - folytatta Jankovlch Miklós f szervezkednie kell, hogy szilárdan állhasson azon a földön, amely a kenyeret adja. Támadták a szövetséget, de csak olyanok, akik annak tagjaisoha nem lehetnek. De támadták azért ls, mintha az itt tömörült gazdáknak külön ambícióik lennének. Hiába támadtak, igenis hallatni fogjuk a szavunkat, amikor gazdaérdekekről van szó„ Tudjuk reformokra van'szükség, többtermelésre, hogy több magyarnak lehessen kenyeret adni, de viszont a magyar rögnek vissza kell kerülnie a magyar kézbe és el kell venni a földet e beszivárgottak kezéből, Arra azonban ügyelni kell, hogy egyiknek a földhöz való igényét ne áldozzuk fel a kenyérhez való jogért és ml vesszük a kérdés megoldását kezünkbe, mert ha ez nem történik meg, akkor ezt ellenünk fogják megoldani. Ne jöjjer*© v Ide . olanok, ' - ' ' " akik a parasztot csak a színpadról ismerik és álmagyar életben végét kell vetni a széthúzásnak. A magyar paraszt az ősszel mindent odaadott, kapát, kószát, kocsit, lovat, de amellett elvetette a jövőévi termés magját is «A magyar megtette a kötelességót r élén a miniszterelnökkel. Ebben a percben spontán tört ki a jelenlévők ajkáról a szói Éljen Imrédy Béla! Ne játszanak a parlamentben. Szomorú dolog - folytatta Jankovlch Miklós hogy a nemzet vezetőit sárral igyekeznek megdobálni, pedig ennek csak az ellenségeink örülnek. Viszont az tény, hogy ez a hang nem a magyas" földből hangzik, hanem a város zsivajából„ Szívesen lemondunk minden jogról - fejezte be szavait Jankovlch Miklós - csak olyanok képviseljenek bennünket a magyar parlamentben, akiknek a kezébe nyugodtan letehet jük sorsunkat és akik idáig ls hivatott vezetői voltak a nemzetnek. Ezután Kovács István kisgazda állott fel szólásra. Hiv átkozott arra,hogy anmagyar paraszt a maga helyén mindig megtette és megteszi kötelességét. Sohasem volt Izgatott, pedig túlesett a konszolidációs tatárjáráson ls a A magyar falvak népe nevében azt követelte, hogy ha kíváncsiak a falvak életére, akkor a gazdákat hallgassák meg, - -• mert t ml tudjuk - mondta hogy a csizma hol szőrit. Mi nem akarjuk más kenyerét, de viszont tőlünk se igényeljenek semmit jogosulatlanul P El kell következni az időnek, amikor a földbirtok helyesen oszlik meg, de nem szab8d csáklszalmájává tenni a magyar földet „ Legyen a magyar falvak népének'tisztességesebb jövedelme és akkor magától oldódik meg a földreform. Igaza lesz Imrédy Bélának abh^an, anit kaposvári beszédében mondett, hogy magyar kézre fog jutni a magyar föld, de ha ma még nem tudjuk megvenni, akkor klsbóiiet formájában kell'hogy ahhoz hozzájussunk. Elsősorban igénybe kell venni azokat a földeket, amelyeknek nincs történelmi múltjuk és éhhez nekünk van Igényünk, dolgozó magyaroknak, akik Vereckétől jöttünk 0 Nem akarunk másnak téglát hordani, érdekházasságot kötöttünk mi kisgazdák a nagyblrtokkkal, de azt akarjuk, hogy ez érzelmi házasság legyéén,, ss Lelkes taps fogadta Kovács István gazda szavait, majd Simon Géza, a sopronmegy^ei gazdák támogatását jelentette be 5 akik már öt évvel ezelőtt megalakították a megyei gazdasági egy psületet./f olyt ./
