Magyar Országos Tudósító, 1938. november/1
1938-11-09 [192]
KELEMEN KRIZÜSZTOM ELŐADÁSA A NEMZETI KLUBBAN. Az Országos Nemzeti Klub szerdán este tartotta Karafláth Jenő mokir* titkos tanácsos, főpolgármester elnöklósével évadnyitó összejövetelét az Országos Kaszinó különtermében, amelyen nagyszámú közönség előtt Kelemen Krizosztom titkos tanácsos, pannonhalmi főapát "Szent István király mint nemzetünS nevelője" címmel tartott előadást. Előadásában a köcgtkez&ket mondottaj - Szent István király alapvetése a nemzeti élet dinamikus és sztatikus elemeinek, a nemzeti erők egyensúlyi és működési föltételeinek bölcs irányítása a nyugati keresztény szellemben v aló gazdag kibontakozás felé. A nemzeti életnek e szentlstváni elindítása, iránya és célkitűzése ezer év förgetegei közt viharálló alapnak bizonyult. - Az ifjú magyar király uralkodásának elején a pogány hit világnézete már szegényesnek cl zonyu.lt . f Nem is hit volt, hanem csak kegyelet, ragaszkodás az ősi magyar népiség egy alkotó eleméhez. Az if ju király látta, hogy az ^európai magasabb művelődés hordozására alkalmatlan, hitelét vesztette arégihit. Látta, hoay erkölcsi összefogó erő nélkül szétzülllk a magyar élete Látta, hogy a környező népek a vérben, müveitségben, lélekben idegen^mqgyart nem soká tűrik maguk között. Jól tudta, hogy népét uj útra, uj életformába kell vezetni, mert ellenkező esetben szétesik ós fölmorzsolóöik* - Nyilván ez a nemzete jövőjéért való komoly aggódás hatalmas rugója volt Szent István honmentő cselekvésének. De 'Szent István mégis első-sorban mint meggyőződéses hitvalló ember cselekedett, elsősorban nem muló hasznossági okokból, hanem Isten és a lelkek szeretetéből. Azt, amit benső énje legnagyobb értékének tartott: a hitét akarta népe közkincsévé tenni 0 Amloen reméltí a boldog örökkévalóság kapuját akarta népe számára is megnyitni. Először az Isten országát kereste a a többi is, az ideig való értékek ls hozzá adattak neki. ~ A vallási élet utján megszelídültek népe erkölcséi. A halálos kardvágás, a fegyveres megtámadás, a leányrajblás, a leviratus családi életet beszennyező pogány szokása, az esztelen duhajkodás, a boszorkányüldözés erkölcsi megbélyegzéssel, tilalommal, komoly áthágás esetén súlyos büntetéssel talé'lta szemben magát. , - A szellem nemesed és e és a sziv erkölcsösebbé válásán keresztül hód itó ut j ár * indul a magyer földön a nyugati keresztény művelődés , Komoly rónán templomok épülnek;, melyek szükség esetén erősségek is, Ko-' lostorok emeltetnek* A káptalanok ós kolostorok mellett iskolák nyílnak. Eleinte csak a pap- szerzetes- és apácaképzés számára, később bebocsátást nyernek a világiak ís„ Várkastélyok, erődök épülnek. Állandó hajlékot épít a nép is magának. A király* gazdaságok, kolostorok, hospesek birtokain okszerű gazdálkodás folyik. Eltanulja a nép a földmivelést, ipart. Lassanként polgáriasodó élet tölti meg a falukat, városokat. - A nevelés a meglevő kulturjavaknak az átszármaztatása a következő nemzedékre mégpedig., hogy neosak elfogadja, hanem tovább is fejlessze. Szent István bölcsen választja meg ájpogány magyarság életéből az időálló értékeket, a régi magyar ilétből a korhadt elemet veti ki. Amit áthagyományozott az utókorra, az mégis elsősorban az ő alkotó lángelméjének., ellenállást nem iameru erejénekés épitő munkásságának az eredménye. Igy a keresztény világszemlélet és erkölcs, a független nemzeti önállás biztosítása, Az erJs központi hatalom az Isten kegyelméből" való királyság intézményébe. 3 a végleges európai elhelyezkedés élethalál kérdésének megoldása ott, ahol soha más nép állandó gyökeret verni nem tudott.: A - Ezek a?ok o nagyszerű keretek, -melyek között a. keleti 1 puszták fiából európaivá lett uj magyar elet elindul az ismeretlen jövendő 1 felé történelmi útjára* Yf-v - /Folyt. köv./.
