Magyar Országos Tudósító, 1938. október/2

1938-10-20 [191]

KETTŐS HÁZASSÁG BŰNTETTÉÉRT HATHÓNAPI BÖRTÖNRE IT<ELTEK EGY MAGÁN­TISZTVISELŐT. Er, Szab£ Sándor negyvenéves magéntisztviselő ellen a királyi ügyészség kettősházasság büntette és anyakönyvi vétség miatt emelt vádat és ma vonta őt felelősségre a büntetőtörvényszék Krayzell-tanácsa, Dr. Szabó 193o szep­temberében féleségül vette Paulhaber Klárát, de nemsokkal később különvál­tak egymástól. Két hónappal később, elhallgatva, hogy nős ember, házassá­got kötött Fehér Margittal. Időközben az első feleségével kötött házassá­gának felbontására megtette a lépéseket, a bíróság ki is mondta^a válást. Egy év múlva: 1931 szeptemberében mondotta ki a bíróság a jogerős Ítéle­tet. 1932 márciusában harmadszor is megnősült: Simon Gabriellát vette fe­leségül. Amikor mindez kitudódott, nemosak a kettősházasság büntette, ha­nem azért is eljárás indult ellene, mert a második, bár érvénytelen házas­ságkötésről nem tett említést a harmadik nősülésekor az anyakönyvi hiva­talban, Dr. Szabó Sándor nem ismerte be bűnösségét. Azzal védekezett, hogy Faulhaber Klárával csak rövid ideig élt együtt és különélésük alatt kötötte a névházasságot Fehér Margittal. Szerinte nem volt komoly szándé­ka egyiküknek sem az együttélés, Fehér Margit külföldre akart utazni s nem akart leányként szerepelni, ezért kötötték a névházasságot. Utalt ar­ra, hogy Simon Gabriellával szerelmi házasságra lépett és ezt a házassá­gát szeretné érvényesiteni. Kihallgatták tanúképpen a második feleséget, született Fehér Margitot, aki a védekezéssel ellentétben azt hangoztatta, hogy nem névhá­zasságról volt szó, amit az is igazol, hogy 16oo pengő hozományt is át­adott dr. Szabó Sándornak. A tanú kihallgatása után a vádlott védője indítványozta dr. Sza­bó Sándor elmeállapotának megvizsgálását arra való hivatkozással, hogy öröklött elmegyengeségben szenved, zavaros idegrendszerü egyén. Ifjú évei­ben volt gyógyszerész, műegyetemi hallgató, majd a kereskedelmi akadémia? ra iratkozott be, később pedig Jogot tanult. Az elnök kérdésére, hogy van­e orvosi bizonyítványa, vagy egyéb bizonyítéka az indítvány alátámasztásá­ra, a védő nemmel válaszolt". A törvényszék ilyen alapon az indítványt elutasította. Ezután dr. Székely Gyula ügyészsági alelnök tartotta meg vádbeszédét, majd a vé­dő szólalt fel. A biróság végül is bűnösnek mondta ki dr. Szabó Sándort kettosházasség bűntettében és ezért hathónapi börtönbüntetésre Ítélte,de az anyakönyvi vétség vádja alól elévülés cimón felmentette. Az Ítélet nem jogerős, /MOT/ Sy, —- GYERMEKÉT VOLT UDVARLÓJA AJTAJÁBü TETTE - CSALÁDI ÁLLÁS ELLENI CSE­LEKMÉNYÉRT VONTAK FELELŐSSÉGRE, A büntetotörvényszék Krayzell-tanácsa ma tárgyalta Driszkó Rózsa tizenkl­1 encóves varrónő bűnügyét: a királyi ügyészség családi állás elleni bűn­tett miatt emelt vádat ellene, mert ez év június 15-én Kálmán nevü két­hónapos ^kisfiát a Dob-utca 84, számú ház lépcsőházában az egyik lakás aj­tajú elé tette és otthagyta, Á leány a főtárgyaláson sirva adta elő véde­kezését: - Liebllch Béla a gyermekem apja, aki nem akart tudni róla. Nem volt munkám, nem tudtam enni adni a kicsinek és elhatároztam, hogy kény­szerítem a Bélát ? hogy törődjön a gyerekével. Elvittem az ajfctfcja elé s" elmentem telefonálni: közöltem vele, hogy hová tettem a gyereket, vegye gondjaiba. Most már minden rendben van, nemsokára meg is esküszünk, JCanuképpen kihallgatták a kitett gyermek nagyanyját: Lieblich Samunét, aki elmondta, hogy sírásra lett figyelmes és amikor kinyitotta az ajtót, ott találta a csecsemőt. Nyomban gondozásba vette. Azóta a gyer­mek édesanyja is náluk lakik. A bizonyító eljárás lefolytatása és dr. Székely Gyula ügyészségi alelnök vádbeszéde után a törvényszék családi állás ellen elkövetett vét­ségben mondotta ki bűnösnek Driszkó Rózát és ezért nyolcnapi fogházbünte­téssel sújtotta, de a büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. Az Ítélet jogerős. /MOT/ Sy,

Next

/
Oldalképek
Tartalom