Magyar Országos Tudósító, 1938. október/2

1938-10-27 [191]

/A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kö2gyülése. Folytatás lé/ a Felvidék gazdasági életének az anyaország gazdasági életébe való beolvadását. Ennél a munkánál két pillérre támaszkodik a kamarai egyrészt a húszéves felvidéki jogalkotásnak a hazai joganyaggal való összehasonlító feldolgozására, másrészt a Felvidékkel kapcsolatban álló vállalatokkal való összeköttetésre. A kamara számol azzal, hogy amint a technikai lehetőségek megengedik, néhány tisztviselőjét kiküldi a Felvidékre, hogy a helyszínen állapítsa meg, hogyan lehz az ottani kereskedelem és ipar az egységes munkába beilleszthető. Ezután a legkisebb munkabéreket megállapító bizottságok reformjának ügyét ismertette dr. Bertalan István titkár, Rámutatott arra, hogy a bérmegállapítás mai rendszere rendkívül bonyolult. Ismertette az iparügyi minisztérium tervezett reformját, amely 12 ipari főcsoportra tagozva kívánja felállítani az uj bérmegállapitó bizottságokat, onelyek az egész ország területére kiterjedő hatállyal a kisiparral és gyáriparral megállapítaná a béreket és azok megkérdezése a felszólamlás 1 jog gyakorlása oéljából Közgazdasági Értesítő utján történjék. Javasolta, hogy a kamara a reform kapcsán olyan előterjesztést tegyen, amely a mai bonyolult és tulterhes rendszerrel szemben a munkások érdekeit ls kielégítő, egyszerű és áttekinthető .-.: szisztémát vezessen be. A megindult vitában Katz Jenő, Vágó Jenő,'Füredy Lajos, Kálmán Andor vettek részt, majd az olnök megállapította, hogy a közgyűlés az előadott javaslatot elfogadta, Dr. Volczer Karoly kamarai titkár a nyílt árusítási üzletek vasárnapi munkaszünetének kérdésével kapcsolatban előadta, hogy a tanácskozások során a füszerkereskedelem ós a tejfiókok között egységes álláspont létrehozása nem sikerült, A kanara a maga részéről mindenesetre olyan megoldást 'tartana kívánatosnak, amely az érdekelt szakmákat egyaránt kielégítené . Laczkó Sándor felszólalásában utalt arra, hogy a piaci kereskedelem szempontjából elsőrendű fontossága volna a teljes, éltalános vasárnapi munkaszünetnek. Schmldt Sándor szerint fontos lenne, hogy a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó rendelkezések necsak Budapesten, hanem a fővárosból villamoson elérhető környékbeli városokban és községekben ls érvényt nyerjenek. Tóth Gábor hangsúlyozta, hogy a füszerkereskedelem kifejezetten óhajtja a teljes vasárnapi munkaszünetet, de nem mehetnek bele egy olyan megoldásba, ha ugyanakkor a tejfiókok nyitvatarthatnak, Schwartz Jenő és Fischer András a teljes vasárnapi munkaszünetet szociális szempontból vélik elsőrendű fontosságúnak. Éber Antal leszögezte a kamara álláspontját, amely szerint a kérdéstugy kell rendezni, hogy az elintézés az összes érdekeltek számára kielégítő megoldást hozzon. A kamara eljárást a továbbiakban ls e2 az elv fogja vezérelni, Gyulay Tibor dr** főtitkár bejelentette, htígy a kamara nyugdíjalapja vagyonának egy részét bérházba kívánja fektetni és mivel példával akar előljárni az építőipari munkanélküliség enyhítése terén, nem vesz kész házat, hanem építtetni akart. Kérte a közgyűlést, járuljon hozzá egy krlsztina-köruti telek megvételéhez és az azon való építkezéshez, A közgyűlés a hozzájárulást egyhangúan megadta. Eber Antal köszönetet mondott a gazdasági bizottságnak azért az önzetlen és fáradtságos munkájáért, amellyel a telep kiválasztásánál közreműködött e Moór Jenő titkár előadása alapján foglalkozott a közgyűlés a ruházati ipari cikkeket termelő gyárak munkavállalási jogositottságával és a textilgyáripari érdekeltséggel létrejött megegyezés alapján az ipartörvénynek olyan módosítására tett a közgyűlés javaslatot, hogy a ruházati, cipő ós szűcs árugyárak egyéni mértékvótel alapján* ^ egyéni próbával megrendeléseket ne vehessenek fel. A bútorkereskedelem és az asztalos, illetve kárpitosipar között megegyezés jött létre atekíntetben, hogy asztalos"- és kárpitos ipar egy helyiségben ne legyen gyakorolható, 1 de a bútorkereskedő jogosult a felületi kisebb sérüléseket és fényezési 4 foltokat saját munkásaival eltüntettetni. A szabóiparok ós a dlvabáru£/-~és szövetkereskedelem között ugyanilyen tárgyban nem jött létre megegyeI zés„ mert a kereskedelem nem tartotta a mai Időben a kérd.ést olyan | /FolytoKöv.-/