Magyar Országos Tudósító, 1938. október/2
1938-10-26 [191]
— ORVOSÉRT FUTOTT, KÖZBEN SÚLYOS BALESETET SZENVEDETT. Wernárszky Béláné február közepén a késő esti órákban, . kapuzárás után elszaladt hazulról, hogy súlyos betegen fekvő testvéröccséhez orvost hivjon. A FŐ-utca 49. szám alatt lakó gyakorló orvost akarta fölkeresnioCsÖngetésére a házmester beengedte, akivel közölté jövetelének célját. Az orvos az udVar hátsó részén lakott a magatföldszinten. Azt állitja Wer* nárszkyné, hogy a házmester rögtön eloltotta a lépcsőházi^lámpákat s ez volt az oka annak, hogy a koromsötét lépcsőkön megbotlott^ elesett és a kar-Ja súlyosan megsérült. KártéritósI pert inditott Klinszky Ferenc házfelügyelő és Berg Adolf háztulajdonos ellen, akiktől egyetemleges kötelezettséggel 555o pengő kártérítést igényelt. De ezenfelül megindult a bűnügyi eljárás is a házmester ellen, akit a bünte tőtörvényszék "gondatlansággal okozott súlyos testi sértés miatt bűnösnek mondott ki, de ezzel szemben a tábla fölmentette a házfelügyelőt. A bűnügyi eljárás a táblai ítélet után nem folytatódott, mert közben a házfelügyelő meghalt. A polgári perben a háztulajdonos azzal védekezett, hogy a felperes kizárólagos gondatlansága okozta a balesetet'^ tehát sem" a házmester,' sem ő mint háztulajdonos kártérítéssel nem tartozik. Védekezésül előadta, hogy a házmester közölte még a kapuban a felperes növelj hogy pár pillanatig várjon, mert a házmesterlakásból lehet csak felgyújtani azt a lámpát, amely megvilágítja a lépcsőháznak azt a részét, amely az orvos lakásához vezet. De Wernárszkyné idegességében és türelmetlenségében nem várakozott és a figyelmeztetés ellenere a sötét udvaron ós lépcsőházon át akart az orvos elé jutni, Dr, Márffy István budapesti kir. törvényszéki biró a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján a felperest keresetével elűtasi totta, Az ítélet indokolása hivatkozik az uj fővárosi lakbérleti szabályrendeletre, amely nem teszi kötelezővé, hogy a házmester minden egyes kapunyitáskor a sötét udvarrészt kivilágítsa. A balesetet tehát fcsakis a felperesnek türelmetlensége okozta s ezért az alpereseket marasztalni nem lehetett. /MOT/ G. mm — — mm mm — AZ ÜGYVÉDNEK NEM JÁR ÜGYNÖKI JUTALÉK, HA AZ ÜZLET NEM JÖTT LÉTRE. Egy fővéroái nagyobb pénzintézetnek Bécsben a KSrntnerstrassén is volt fióktelepe, amelynek a bérlete lejáróban volt. A bank megbízást adott egy budapesti gyakorló ügyvédnek, hogy a bécsi fióktelep bérhely is égére nézve eszközöljön kl ujabb, tizenöt évre szóló bérleti szerződést es ha lehetséges, intézze el, hogy a szóbanforgó bécsi bérháznak egynegyed részét a^pénzintézet megvehesse. Az ügyvéd eljárt Bécsben az illetékes tényezőknél, majd kot szerződést is Írtak, azonban az ügyletek mégis meghiúsultak mert az utolsó pillanatba n az érdekeltek visszaléptek és egyik részről sem Írták alá a szerződéseket. Az ügyvéd dijlevelel alapján I6000 pengő' es ^járulékai iránt pert indított a bank ellen A budapesti kir. törvény szók előtt. Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert a dijlevél szerint" a megállapodás ugy szólt, hogy ha az ügyletek nem" jönnek létre, akkor az ügyved meg keszkiadasait sem követelheti. Ezzel szemben a felperes azt hangoztatta, hogy az alperes ujabb és ujabb kívánságokkal állott elő maj;d indokolatlanul Ausztria átcsatolására hivatkozott s ezért nem irta a la a szerződést."" Dr. vitéz Regőczy István kir. törvényszéki biró a felperest keresetevei elutasította. Az Ítélet indokolása szerint'nem jár az ügyvédnek a dijlevél értelmében semmi; A biróság nem kutatja: hogy milyen okokból hiúsultak meg a szerződések; mert a dijlevél ugy szólt, hogy bármely~ok= ?L ne ^ J n u ,V Z ^/i 6 *', akkor az ügyvédnek még a kész kiadásaihoz sincs jogszerű igénye. /HOT/ G.
