Magyar Országos Tudósító, 1938. október/2

1938-10-26 [191]

indi tványozta^y Ezekután - Lévai Sándor, /'"hogy "ke gy dijak és havidijakra olyan összegeket vegyenek fel, amely lehetővé teszi az igényjogosultak kielégítését, továbbá, hogy a nyugdijakat ugy emeljék fel, hogy ne kelljen évről-évre ezeknek segélyeket folyósítani és végül, hogy a kerületi választmányokat legkésőbb január 1-éig hivják össze, hogy megkezdhessék érdemleges munkájukat. Hencz Lajos az adminisztráció egyes kisebb hibáiról beasóit, amelyeknek kiküszöbölése azonban lehetővé tenné a tisztviselők munkaerejének jobb kihasználását. Sürgette a XII.kerületi elöljáróság székházának felépítését, a műszaki igazgatás reformját, a gyermektelen tisztviselői házaspároknál jövedelmük limitálását, a havidíjasok szolgálati viszonyainak szabályozását, az évek óta •« . ideiglenesen alkalmazottak létszámának apasztását olymódon, nogy azok végleges állásokba juttassanak, továbbá indítványozta, hogy a fegyver gyakorlatra behivott fővárosi alkalmazottak pályázati kiirásoknál, amennyiben a kiirt állásokra igény jogosultsággal birnak, minden további nélkül pályázóknak tekintessenek, továbbá, hogy a karácsonyi segélyt az ü én , is folyósítsák, több templom építését és pedig Rékosfalván az Álmostéren a kápolnának templommá való átépítését, a Paskál-malom mellett uj templom épitését és végül hogy a külső Soroksári-uton^egy templom építésére vonatkozólag a polgármester sürgősen tegyen előterjesztést. Végül azt irditványozta még, hogy az örmény katolikus egyház részére, amely eddig semmiféle támogatásban nem részesült, a többi egyházhoz hasonlóan a költségvetésben rendes évi segélyt irány ózzanak elő. Sárkány Ferenc a hadigondozás fontosságáról beszólt, de sajnálattal látja, hogy a hadigondozottak nem részesülnek azokban a te dvezményekben, amelyeket nekik a törvény is biztosit. Kérte a polgármestert, hogy a főváros ingatlanainál házmesterként elsősorban hadigondozottakat alkalmazzanak* Több felszólaló nem lévén, a közgyűlés* az első fejezet /elnöki ügyosztály/ részletes költségvetését elfogadja. Következett a Il.fejezet /ut- és csatornaépit ós/ tárgyalása, ahol elsőnek Bechtler Péter szólalt fel és azt indítvány ózta,hogy az ütés csatorna, nemkülönben a kertészeti munkáknál alkalmazott, d e általában a fővárosnál dolgozó össz es alkalmazottak munkabérét 10%-kal emeljék fel, •* t. Szóvátette, hogy a főváros által foglalkoztatott 65 éves munkásokat elbocsájtották anélkül, hogy gondoskodtak volna sorsukról, kérte a főváros vezetőségét, az öreg munkásoknak kegydijat adjon. Nem történik gondoskodás a kertészeti munkásokról sem. ha megöregednek, Dorner Gyula kifogásolta, hogy a költségvetésben sokkal több a karbantartási munkára forditandLó összeg, mint az uj közmunkákra szánt költségelőirányzat. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a nagy beruházási programra minélelőbb megvalósul, de a munka megindulása előtt a programmot ismertesse a főváros az autonómia tagjaival. Egyike a legfontosabb problémáknak a külső területek csatornázása, sürgette az ütés csatornaépítési szabályrendelet módosítását. KaCsészár Ferenc a Kereszténypárt nevében a legnagyobb elismeréssel beszélt az ut- és csatornaépítési ügyosztály működéséről,klem elte az ügyos'ztály vezetőjének, Király Kálmán tanácsnoknak nagy érdemeit, a főváros utvonalai és csatornahálózat£i európai viszonylatban is magas színvonalúak. Méltatta az ügyosztály által kidolgozott ötéves munkatervet és kérte, hogy a fontos programm egy részét minélelőbb va1ósitsák meg

e Szántay István, Némés Juhász Jenő és Dongó Orbán indítványait > terjesztette elS, az indítványok több útvonal, tér rendezését, fásítást, J parkirozást és csatornaépítést sürgettek, A közgyűlés a költségvetés második fejezetét elfogadta,majd ja III. /városrendezés/ fejezet tárgyalására tértek át,