Magyar Országos Tudósító, 1938. október/1
1938-10-03 [190]
A FELVIDÉKI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNÉL HÜLGYBIZOTTSAGA elhatározta, hogy megalakítja a magyar asszonytábort azzal a feladattal, hogy azonnal szervezze meg a Felvidékről menekülők támogatásának széleskörű társadalmi akcióját. Az asszonytábor ezek szerint mindenekelőtt részt kíván venni abban a törekvésben, amely a felvidéki őslakosság élet- és vagyonbiztonságának, valamint önrendelkezési jogának legteljesebb kivivására irányul, A hölgybizottság evégből iáltványt intézett valamennyi magyar asszonyhoz, akiket sorakozóra hiv a magyar asszonytáborba. Kiáltványt intéz továbbá a világ közvéleményéhez, A kiáltványt rádióban, vasárnap este mondta el a hölgybizottság nevében dr, Dubay Miklósné, Értesülésünk szerint a magyar aszszonytácor országos nagygyűlését e hét végén fogja rendez ni,/l.IO T/m ^ P. r o d o m o : A miniszterelnökség sajtóosztálya kéri a t, szerkesztőségeket, szíveskedjenek a fenti közleményt teljes terjedelmében közzétenni. Pro d o m o: Az Egyetem mai megnyitásáról, melyről később hozunk tudósítást, alant adjuk Verebély Tibor rektori székfoglalóját ós Kenéz Béla beszámolóját az elmúlt esztendő főbb eseményeiről. /MOT/Sz. Verebély Tibor dr.egy etemi ny.r ,tanár rektori székfogl a lóba, "o rv osi tud~á's i ; és orvosi hivatás" clmmeT 17 " Verebély Tibor dr. elő adásában a következőket fejtette ki: x Hegyven esztendővel e zelőtt, amikor orvosdoktori értekező ét tartotta, a kórtanl bölcselet élte fénykorát. Kiélezett volt a vita a három nagy elvi álláspont közt, mely az ókori bölcselők óta végigkísért napjainkig. Ma az lparkodás a beigazolt tények megalapozása ós gyakorlati ertékeadtésa cél, Ezizel a két nagy kérdéssel, az orvosi tudással és az orvosi hivatás kialakulásával foglaalkozik mai értekezésében, A tudományos kérdések közül az élet, a sejt, a halál,az öröklés, a fajiság, az egyéniség, az alkat és a betegség problémáinak mai állásával foglalkozik. Az'orvosi hivatás általános fogalma alatt az orvosi pálya, az orvosi elhivatottság és az orvosi feladatok kérdését foglalja össze. Az orvosi pálya magasabbrendűségét az orvoslásnak a vallással való sokszoros vonatkozásából vezetnie. A pálya tekintélyének pillanatnyi megingását a spéci allzmus tultengésében- az orvosok közt folyó viták elmérgesedésében, a laikusok beleszólásában és az erkölcsi bilincsek meglazulásában látja. Az elhivatottság feltételeit az orvos egyéniségében, lelki adottságaiban keresi, melyékkel szemben Igen nagyok az igények. Az orvosi feladatokat megsokszorozta a jelen század szoc lális beállítása, mely az egyén fölé helyezte a nemzetett és az államot. Az orvosi hivatás bekapcsolódik az egyén, a nemzet és államéletnek minden e gyes vonatkozásába, ahol mindenütt sok akadályba ütközik az orvos i érvényesülés. Vázolja az orvosnak min-'ihárom irányú vonatkozását. Megállapítja, hogy orvosbiológiai szempontból igenis van nemzet, van nemzeti öntudat, van nemzeti akarat, s vannak nemzeti célok, me^y eket szolgálni a nemzeti szellemtől áthatott orvosi rendnek legszentebb feladata. Végül összefoglalja az orvos állami kötelességelt ?< a melyek az általános orvosi tudás keretében külön szaktudományokká fejlődtek. Az bizonyos, hogy a mai fiatalság az élet uj feltételeivel került szembe; a régi alapok meginogtác , uj tervek szerint kell az építést folytatni. Ebben a munkában egy más mellett kell dolgoznia fiatalnak és öregnek, akiknek cáak egyben kell egymással versenyezniökr a haza és a nemzet szeretetében* jjs /folyt, köv./
