Magyar Országos Tudósító, 1938. október/1
1938-10-10 [190]
Hl RE EK a BUDAI TANÍTÓJELÖLTEK a FELVIDÉKÉRT. Lelkes hazaszeretettel vették ki részüket a "Zászlót a Felvidéknek" mozgalomból a budapesti I, ker, állami tanitóképzőintézet vezetősége, tanári testületé és ifjúsága. Hétfőn reggel a fiatalság dr.Padányi-Franok Antal tanügyi főtanácsos,igazgató és a tanári kar tagjainak vezetésével az Országzászló elé vonultak fel, ahol Szombt.thy,növendék megragadó szavakkal juttatta kifejezésre a magyar tanitóifjuság mélységes hazaszeretetét. A budai tanítójelöltek az intézet tanári testületével együtt nyolcvan nemzeti szinü lobogót ajánlottak fel a felvidéki községek számára. Ezekből húszat a Fehérház Bajtársi Egyesület közvetítésével Lévára juttattak el> hatvan zászlót pedig a tanitóképzőintézet negyvenöt kerékpáros növendéke, akik testületileg vettek részt a az ünnepségen, vitte magával ma délelőtt Ujkomáromba, ahol a zászlókat csallóközi magyar küldöttségnek adják át, - A megkapó ünnepségen a Magyar Hiszekegy és több lelkes szavalat is elhangzott, majd kerékpárra kapott a diáksereg, hogy a nemzetiszínű zászlókat mielőbb eljuttassa a Csallóköz magyar községeibe, /MOT/B. Pro domo: A Budapesti Állami Tanitóképzőintézet kéri a hir dziveB közlését a T.Szerkesztőségektől. ME ZőGA ZDASÁG GAZDASÁGI TANÁCSADÓKAT A FALVAKBA * A Köztelek: legújabb számában Rothmeyer Imre vezércikkben foglalkozik a kormány által életbeléptetett szociális titkárok és szociális tanácsadók ügyéfeefl. Megállapítja a cikk, hogy amilyen örvendetes körülmény, hogy a falvak szociális ellátására ilyen nagy gondot fordítanak, olyan fontos lenne a gazdasági tanácsadást is kiépíteni, amit néhai Buday Barna már 1911-ben javasolt. A szociális tanácsadóknak csak akkor lehet a falu szempontjából eredményes a működésük, ha az állásokat betöltő tisztviselőkjhemcsak szociálpolitikai ismeretekkel és szociális érzékkel rendelkeznek, hanem gyakorlatilag is képzett gazdák, mert a föld érdeke szorosan összefügg a falu érdekével. Buday Barna annakidején a falugazdal Intézmény létesítését javasolta, s a falugazda vezette volna a községi földbirtokon a gazdálkodást, a gazdáknak szakszerű tanácsokat adott volna, kezükre jart volna a szövetkezeti mozgalmakban és elősegítette volna az értékesítést. A földmivelésügyi minisztérium ls belátta ennek az intézménynek a szükségességét és a mult évtized vége felé az u.n „gazd atitkárl intézmény megszervezését kezdte mego A munka megindulása után kiderült, hogy mindig akadt valaki a hozzáértők köréből, aki ezt a megbízást anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalta. Az intézmény teljéé kiépítése azonban me gakadt,s ma tulejdonképen nincs mezőgazdasági tanácsadója o falu népének. A mezőgazdasági kormány iskolák építésével pótolja a gazdasági tanácsadást,de sajnos az iskolák néha igen távolesnek a falvaktól és sok község gazdáinál mint tanácsadószerv nem jöhetnek tekintetbe. Öt év múlva hetven ilyen gazdasági tan ács adóállomással kapcsolatos téli gazdasági iskolánk lesz. A tanárok innen nyaranként kiszállnak a falvakba és gyakorlati tanácsokkal látják el a gazdákat. A szociális célkitűzések megva lósit ás ával ^párhuzamos an kell a falu gazdálkodását is javítani és gondoskodni arról, hogy a jövőben alakuló kisgazdaságokon jol gazdálkodjanak. Mindez azonban nem elég, szükség van arra, hogy legalább minden nagyobb községnek gazdasági tanácsadója legyen, erre pedig a jegyzők mellett alkalmazott szociális munkaerők nem alkalmasak, mert nem rendelkeznek mezőgazdasági ismeretekkel* A cikk végül azzal fejezi be fejtegetéseit,hogy \ a^gazdatitkári intézményt kell Ismét életre kelteni, mert ezzel segitsél gére lehetnénk a falusi klsgnzdáknak és a jövő kisbérlőinek• /MOT/j,
