Magyar Országos Tudósító, 1938. szeptember/2

1938-09-29 [189]

FŐVÁROS ÜLÉST TARTOTT A KOZÉLELí^ZÉSI éZAKBIZOTTSÁG. A főváros közélelmezési szakbizottsága csütörtökön délután a központi városháza II. emeleti tanácstermében ülést tartott. Az ülésen Schuler Dezső dr. alpolgármester elnökölt. Elsőnek Rosta János tanácsnok jelentését tárgyalta a bizottság, a jelentésből kiderült, hogy a főváros közélelmezési helyzete teljesen kielégítő, az élelmiszerfelhozatal bőséges, az elmúlt nyolc hónapban 443 vagonnal több élelmiszert hoztak 8 fővárosi piacokra, mint az elmúlt év hasonló Időszakában. A sertésfelhajtás és végás is jelentékenyen emelkedett, az év eleje óta 52.948 darab sertéssel emelkedett a felhajtás ós vágás • Szentjobi Staub Elemér, s közélelmezési ügyosztály előterjesztésével szemben a llsztf orgalml adó fenntartását kívánta. Helyeselte a burgonya minimális árának megállapítását s hozzájárult at ügyosztály jpvaslatához, mely szerint feliratban kéri a kormányt, hogy az olcsó cukorakciót terjesszék ki a főváros szegény gyermekei részére ls. Deutsch Jenő a burgonyákérdésról beszélve, a szabadforgalom mellett foglalt állást, sürgette a kenyér és lisztárak csökkentését, majd fejtegetései során megkérdezte a közélelmezési tanácsnoktól, hogy Budapest élelmiszerellátását sikerült-e biztosítani* A közönség rengeteg élelmiszert vásárol össze* meg kell értetni a polgársággal, hogy nincs semmi értelme az élelmiszeri elhalmozásnak. Reisz Móric a husiparosoknt vette védelmébe, a hentesek és mészárosok nem okai a drágulásnak, szerinte a kisbirtokosok használják ki a jelenlegi helyzetet s magasabb árakat igyekeznek elérni. Le kellene tartóztatni azokat, akik a mostani nyugtalan helyzetet kihasználják* Megállapította, hogy a fővárosban marhahús bőven van, mégpedig azért, mert a kormány éz export szünetelése mlstt intervenciós vásárlásokat eszközölt. Az élelmiszerárak azért emelkedtek, mert a nagyközönség igen sok élelmiszert vásárolt fel, az árak emelkedését elsősorban a szegényebb néposztály sinyli meg. Sürgette újból a rituális vágást tiltó rendelet revízióját, ebben sz ügyben a főváros Írjon fel a kormányhoz. Ha megengednék a rituális vágást, a húsfogyasztás több mint egymillió kilogrammal emelkedne. Sárkány Ferenc az élelmiszerárak emelkedését tette szóvá, a drágaság miatt súlyos a főváros polgárságának helyzete. Ugy értesült, hogy a földmüvelésügyi minisztérium most rendezi a tejkérdést, annak a reményének adott kifejezést, hogy a tejárak nem fognak emelkedni. Gróf Eszterházy Móric kérdést intézett Rosta. János tanácsnokhoz, hogy Budapest élelmiszerellátásáról gondoskodás történt-e, annak a reményének adott kifejezést, hogy a felhozatal meg van szervezve. Hangsúlyozta, hogy számolni kell minden lehetőséggel. Pakányi Ferenc a zsir árának emelkedését tette szóvá, megérti a háziasszonyok nyugtalanságát, bár erre semmi ok nincs, ez a közélelmezési helyzetről szóló jelentésből is kiderül. Nehéz helyzetben vannak a husklsiparosok, a közönség csak az úgynevezett fehérárut vásárolja, s sertéshússal nem tudnak mit csinálni. Ké-ri a főváros a honvédelmi minisztériumot, hogy a katonaság hetenként legalább egyszer kapjanak sertéshúst, igy a készletek csökkenőnek. Lévai Sándor a lisztforgalmiadó eltörlését sürgette, a polgármester ennek az antiszociális adónak megszüntetését szorgalmazza tovább. Megnyugtató jelentést kellene kiadni arról, hogy Budapest élelmiszerellátása minden körülmények között biztosítva van. Annak ellenére, hogy megfelelő készletek állanak rendelkezésünkre, cukrot, főleg kockacukrot alig kapni. ívllnden drágitási szándékot drák 1 szigorral kell letörni • Schuler Dezső alpolgármester megáll'pltotta, hogy a közönség, főleg a zsirb-1 és a cukorból vásárol fel nagyobb készleteket, az L árak emelkedése ezért következett be, ha elmúlnak a nyugtalan idők, ezejA ket a készleteket a közönség el fogja fogyasztani s az ár-ak csökkenni '/ fognak. ' . í • ORSZÁGOS .^1 - — • / ti^ /Folyt.köv./