Magyar Országos Tudósító, 1938. augusztus/2
1938-08-19 [187]
a o Pro d o a o : Az alábbiakban közöljük Kornis Gyula titkos tanácsosnak, a képviselőház elnökének a Magyarok Világkongresszusa záróülésén ma délelőtt 10 órakor elhangzó előadását* Kornis Gyula "Belföldi és külföldi magyarság" címmel tartott előadást. Bevezetőjében méltatta a Magyarok Világszövetsége megalakulásának jelentőségét. Hangoztatta, hogy célja ennek a szövetségnek a világ valamennyi magyarjának nagy szerü^ ös széf ogása. A nemzet minden fia beletartozik ebbe a lelki közösségbe, akár a Duna vagy a Tisza partján/ a Dunántúl lombos lankáin, az Alföld rónáin él, ajc'ár a new-yorki, csikágói vagy losangelesl avenuek nagy raunkásházak lakója, akár a brazíliai földek műveleje, akár a brüsszeli vagy párisi gyárak munkása, akár Istambulban vagy Kairóban keresi kenyerét. - A nemzetnek sok bagoly-komoly tudós fogalmi meghatározása van. Ezekre nekünk nincs szükségünk: mi magyarok most, amikor a világ minden égtájáról itt együtt vagyunk, a maga életteljességében érezzük, ml a nemzet. Bennünket szétszórtságunkban is eltéphetetlenül egybekapcsol az őseinkre való közös emlékezés, akik itt eltek, küzdöttek és szenvedtek évszázadokon át, akiknek sorához a közös származás és a múltnak tudata mint láncszemeket füz. Az egyik nemzetet a másiktól ez a sajátszerű történeti tudat és értékeles, amely a nyelvben, a szokásokban, az erkölcsben és szellemben, egyszóval a nemzeti kultúrában annyi évszázadon keresztül kristályosodott ki, különbözteti meg s avatja külön nemzetté. Az a nemzet fia, aki ebbe a szellemi-történeti közösségbe beletartozónak érzi magát. A kivándorlók sorsár ól beszélve meg állapi totta az előadó, kétségkívül bün terheli azt a magyar fólszázadot, f amely könynyelmüen megengedte, hogy határainkon bőven ömöljön kifelé a magyar vér akkor, amikor itt a betelepített idegenek esze az elszakadáson s a fajtestvéreikkel való egyesülésen járt s amikor Keletről a jött-mentek ujabb rajai ellenállás nélkül szállhattak meg az országot s nyomulhatt ak a kivándorolt magyarság helyé re. - Fájdalom - mondotta - nincsenek most Itt közöttünk a "külföldi" magyarok, akik három ós félmilliónyian nem messze földön, idegen földrészeken, hanem itt a szomszédban, a legközelebb élnek, akik nem önként vándoroltak ki, hanem akiket a tragikus sors ősi,ezeréve lakott földünkkel együtt erőszakkal elszakított. Velük és Veletek együtt, akik idejöttétek,több mint tizenkétmillió ember vallja magát magyarnak a világon. A magyar tehát már számszerint sem "kicsiny nemzet", ha összeomlásunk óta gyakran annak is mondjuk magunkat, A továbbiakban azt fejtegette Kornis Gyula, hogy az uj országépitő munkában mik a balföldi és mik a külföldi magyarságnak "a sajátszerű feladatai, A belföldi magyarság körében ki kell fejleszteni a felvilágosító és lelki ismeret-ébres ztő munkát. Ennek I a munkának már iskoláinkban kell megindulnia* A felnövekvő magyar nemzedékkel meg kell ismertetni a külföldön élő magyarság társadalmi, művelődési és gazdasági helyzetét 0 Gondoskodnunk kell arról is, hogy hírlapjaink az eddiginél is szegesebb gonddal figyeljék távoli /Folytatása következik. / ÉVÉI TÁR
