Magyar Országos Tudósító, 1938. augusztus/1

1938-08-16 [186]a

buöapest, ±yc-ö. augusztus JLb. {/•- AX» évfolyam lBo.szam, MEGKEZDŐDÖTT A MAGYAROK MÁSODIK VILÁGKONGRESSZUSA* A Magyarok Másol ik Világkongresszusa hétfőn délelőtt ünnepélyes külsőségek között kezdte meg tanácskozásait a Pesti Vigadó nagytermében, amelyet ebből az alkalomból hazai és'^külföldi államok nemzeti szinti lobogóival díszítettek fel. Reggel félkilenc órakor a világkongresszus katolikus résztvevői a Bazilikában szentmisén vettek részt, s ünnepi istentiszteleteket tartottak a reformátusok részére a Kálvin-téri, az evangélikusok számára a Deák-téri, a görögkatolikus kongresszusi résztvevők számára a Rózsák-terén lévő, az unitáriusok részére a Koháry-utcai templomok bon, ezenkívül ünnepi istentisztelet volt a baptisták Nap-utcai imaházában és az izraeliták Dohány-utcai és Kazinczy-Utcai te tap 1 o m áb e n. A pesti Vigadó hatalmas dísztermét teljesen megtöltötte a közönség, az első sorbon foglalt helyet József királyi herceg, Albrecht királyi herceg, Seréöl Jusztlnián bíboros hercegprímás és több nótabilit ás •• Az elnöki emelvényen, középen ült báré Perényi Zsigmond koronaőr, a Világkongresszus elnöke, mellette foglaltak helyeta kormány képviseletében Teleki Pál gróf kultuszminiszter, a főváros részéről Szendy Károly polgármester, Komis Gyula, a Képviselőház elnöke, Hóman Bálint ős Lázár Andor ny.miniszterek, Ravasz László református püspök, Józan Miklós unitárius püspök, Kováts J,István teológiai tanár, Shvoy Lajos székesfehérvári püspök, Eöreögh Elemér pápai prelátus, dr .Újlaki Ferenc, az amerikai magyar református egyház elnöke, Daragó József, a Verhovay Segélyegylet elnöke, Nagy Károly ny .fők apltányhelyettes, báró Láng Boldizsár, a külügyi bizottság elnöke és a Világkongresszus központi szervezőbizottságának több tagja, Az elnöki emelvényen foglaltak helyet gróf Eszterházy Móric, Ernszt Sándor, Tóth Tihamér dr,,Petrl Pál, TÖrs Tibor, Kun Béla, vitéz Simon Elemér, Eöttevényi Olivér, Peyer Károly, P.Ábrahám Dezső és közéletünk számos előkelősége.A külföldi magyar egyesületek kiküldöttjei és vezetői szintén az elnöki emelvényen ültek, a terem jobb és baloldalán magyar ruhás leányok, zászlótartó cserkészek sorakoztak fel. A rend&rzenekar a Himnuszt adta elő, majd báró Perényi Zsigmond "mondott ünnepi megnyitó beszédet. -Boldog érzéssel ós meleg szeretettel köszöntöm a vi%g minden részéből itt egybegyűlt magyarokat - mondotta báré Perényi Zsigmond - köszöntöm '"" t az eresz magyar nép nevében,Szent István jubileumi évében hívtunk cs sze benneteket, hogy a magyar lelki egy beforr ás nagyszerű ünnepét együtt üljük, mert a szent István! eszme fölötte áll minden pártpolitikának, áthidal minden ellentétet, minden megkülönböztetést magyarok közötte Szent István birodalma az az eszmény, amelynek ma ls minién magyar hódol. Az államalapító nagy király az ország kapuit kitárta ós befogadott mindenkit, aki a magyar hazát kívánta szolgálni, ml ls az ő 03 Intelmeit követjük, mikor azt valljuk, hogy széles e világon, aki magyarnak érzi magát, aki szereti a magyar földet, azt magyar testvérünknek fogadjuk. Kevesen vagyunk magyarok^ annál szorosabban, annál tud atos abbai, annál nagyobb ragaszkodással legyünk egy család .Ebből a családból nem zárhatunk ki senkit - aki becsületes magyar - csak szaporítani szabad, nem csonkítani- mások, kegyetlen ellenségek úgyis megcsonkították hazánkét. Ti, messze földre vándorolt magyarok más államoknak vagytok polgárai, amelyeknek hüségggl tartoztok, alávetve ottani törvényeknek, szokásoknak, uralkodó felfogásoknak, mégis eltörölhetetlenül viselitek az óhaza, a velünk közös anya bélyegét: akarva, nem akarva szeretni kell azt, még akkor is, ha valamikor vándorbotot adott a kezetekbe. - Lehet a mi népünknek sok hibája, de még több az erénye. Nálunk is voltak, mint mindenütt gonosz hitvány emberek, de voltak nagy magyarok, nagyszerű hősök és vértanuk, akiknek vére mindig lemosta azt a foltot, amit egyesek a magyar becsületen ejtettek. Magyarnak lenni mindig küzdelmet jelentett, sokszor szenvedést, de dicső, nagyszerű hivatás, mert az isteni gondviselés rendelése szerint harcolnunk kellett a szabadságért, kereszténységért, a civilizációért. * ^ . Á I A /folvt, köv./