Magyar Országos Tudósító, 1938. augusztus/1

1938-08-01 [186]

1, törvényszéki kiadás. Budapest, 1938. augusztus 1. — ELLOPTAK 125000 KISSZAKASZ TANTUSZT. Tavaly május 1-érö virradó éjszakán betörők jártak Kindea Lajos papírke­reskedő üzletében, ahol egyéb ingóságokon kivül a tolvajok elvittek* 125.5oo darab kisszakasz tantuszt.A rendőrségi nyomozás kiderítette> hogy Groszmann Bertalan rovottmultu kereskedő 2ooo darab tantuszt adott el 21o pengőért Rosenbaum Ernő pincérnek, Byanu'támadt arra, hogy ezek a tantuszok a Kindea-féle betörésből származnak. így megindult a bűnvádi eljárás Groszmann Bertalan és Rosenbaum Ernő ellen is. A büntetőtörvéry ­szék Groszmannt bűnösnek mondotta ki a betöréses lopás bűntettében s ezért egyévi börtönre Ítélte, mig Rosenbaum Ernőt kihágás cimén négyheti elzá­rás büntetést kapott. Fellebbezés folytán a tábla szüneti tanácsa dr. Keresztesjry Gyula elnöklete mellett tárgyalta ezt az ügyet, ahol megvál­toztatták az elsőbiróság Ítéletét, Groszmann Bertalant orgazdaság bűntet­tében mondták ki bűnösnek és nyolchónapi börtönre Ítélték, mig-Rosenbauft • büntetését 2oo pengőre mérsékelték. Az Ítélet jogerős. /MOT/ G. -~ AZ ELMEBETEG ÜGYVÉDI DÍJLEVELE. Érdekei expenznóta-perben hozott Ítéletet dr. Pécsvárady László budapes­ti kir. • törvényszéki bíró. A pert dr. Meizler Károly gyakorlóügyvéd in­dította, aki. lo.ooö pengőt követelt volt* ügy felétől, a közben gondnokság alá helyezett Hada* István gazdálkodótól. A felperes keresetében elő­adta, hogy az alperes még 1928 év őszén ügyvédi dijlevelet állitott ki. amelyben az angyalföldi elmegyógyintézetből való kiszabadításáért ügyvé­di munkadíjul 5ooo pengőt ajánlott fel a felperesnek. Ezt az ügyvédi dij­levelet Írógépen Írták, az alperes azonban sajátkezüleg irta azt alá. Be­csatolt az ügyvéd egy másik dijlevelet is, amelyet egy évvel később állí­tott ki sajátkezüleg ügyfele, amelyben egy nagyobb összegű kártérítési perben ugyancsak 5ooo pengő tiszteletdíj megfizetését igerte. A dijleve­leg kiállítása alka Imával az alperes két darab Ötezer pengőről szóló ki­töltetlen váltót is adott az ügyvédnek fedezetül. A két dijlevél alapján peresítette most dr. Meizler a lo.ooo pengős költségkövetelését. A gondnokság alá helyezett alperes gondnoka, illetve ennek a$ ügyvédje azzal védekezett az expenznóta-perben, hogy Hadai István az ügy­védi dijlevűlek kiállítása idején már nem volt beszámítható-állapotban, tehát ezek az okiratok érvénytelenek. E védekezés nyomán dr, Iloizler Ká­roly elkészítette az ügyekben kifejtett tényked.seiről és kész kiadásairól a költségjegyzékét, amelynek a végösszege valamivel meghaladta a tizezor pengőt is. A törvényszék hosszabb bizonyítási eljárás után megállapította, hogy az ügyvéd kétségtelenül jóhiszeműen járhatott el a dijlcvclek kéré­se és megnyerése körül, azonban ezek a dijlcvelok mégsem'joghatályosak és így azokra a költségigényét az ügyvéd nem alapithatja. Ez azonban a törvényszék megállapítása szerint nem zárhatta cl az ügyvédet attól^hogy díjigényét költségjegyzék alapján no érvényesíthesse. A bíróság ezt kö­vetően bírálat tárgyává vette a költségjegyzék minden egyes tótelét és végeredményül azt állapította meg, hogy a felperes ügyved által kifejtett tovékonység és a felmerült készkiadások fejében 7984 pengőt követelhet. A törvényszék ezt a.z összeget meg is ítélte, kötelezte az alperest,hogy ezt végrehajtás terhe mellett fizesse mog, de elmarasztalta az oxpenznóta­per kapcsán keletkezett 13oo pengő aránylagos perköltség megfizetésében is* AíOT/ G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom