Magyar Országos Tudósító, 1938. július/2
1938-07-26 [185]
FERENCZY KAROLY. 1, törvényszéki kiadás. Budapest, 1938. július 26. — - NYOLC ÉV ELŐTT LEMONDOTT NYUGDIJÁRÓL, MOST VISSZAMENŐLEG MEGÍTÉLTEK NEKI HAVI 355 PENGŐT. , Révész Simon hosszabb időn keresztül pénztárkezelő főtisztviselő voltba Hungária műtrágyagyárnál. Nyolc esztendővel ezelőtt, pontosan 193o. május havában rögtöni hatállyal elbocsátották állásából, mert a megejtett vizsgálat azt mutatta, hogy a pénztárban hiányok vannak s ezekről az összegekről Révész Simon számot adni nem tud. Az elbocsátással egyidejűleg okiratot szerkesztettek, amelyet Révész Simon tanuk előtt aláirt s ebben lemondott nemcsak felmondási illetményeiről, végkielégítéséről, hanem nyugdíjigényéről is. Rövid idő múlva Révésznél idegösszeomlás jelei mutatkoztak s klinikai megfigyelés után elmegyógyintézetbe került. Ezt követően emiatt gondnokság alá helyezték és áz illetékes hatóságok a feleségét rendelték ki számára gondnokul, Révészné e gondnoki minőségében perrel lépett fel a Hungária műtrágyagyár ellen és a munkaügyi bíróság elé terjesztett kereseteben azt hangoztatta, hogy férje a terhére rótt sikkasztásokát minden bizonnyal már mint'elmebeteg követte el, de az is kétségtelen, hogy a joglemondó okiratot-'amelyben még a felesége esetleges özvegyi nyugdíjigényéről is lemondott, akkor irta alá, amikor már akaratának szabad elhatározási képességével nem rendelkezett. Ebben a munkaügyi nyugdijperben a birói fórumok bizonyítási eljárást rendeltek el, amelynek során beszerezték az igazságügyi orvosi tanács szakvéleményét is Révész Simon betegségéről. Rz a legfelsőbb igazságügyi orvosi fórum a rendelkezésre állo adatok alapján kimondotta,hogy Révész Simon elmebetegségben szénved s ennek a bajnak bevezető tünetei visszanyúlnak az 1924-25 évekre, ugy hogy a főtisztviselő már a sikkasztások elkövetése idején is elmebeteg volt ós a joglemondó n-ilatkozat aláírásakor sem volt beszámítható állapotban,'De az orvosszakértől vizsgálaton tul a bíróság 'tanukat is kihallgatott, E vallomások alapján megállapította a bíróság, hogy Révész Simon egyszerű polgári életet élt, amelynek költségei vagyoni viszonyait meg nem haladták. Az, hogy Révész a színházban páholyban'ült, jobb cigarettát szivott, szabadságát drága üdülőhelyeken töltötte,és hivatalnoktársainak apróbb kölcsönöket folyósított, a bíróság megítélése szerint ezek mind olyan kiadások, amelyek Révész fizetéséből kitellettek s nem olyan költséges szenvedélyek, amelyek bűncselekmény elkövetésére bírták volna. De voltak olyan tanuk is. akik arról tettek vallomást, hogy Révész az 1927 utáni években ideges, civakodó, összeférhetetlen magatartást tanúsított, baráti környezetében feltűnt gyakori hangulatváltozása, sokszor napokig egy szót sem szólt és a kártya játéknél a legegyszerűbb összeadásnál is tévedett. Ezeket a tüneteket az orvosszakértői vélemények alapján a bíróság azzal magyarázta, hogy a főtisztviselő'elmebetegsége folytán lelki egyensúlyát elveszitetteEnnek tulajdonitható, hogy elmebetegsége folytán nem tudta a pénztárt kellő figyelemmel kezelni, elszámolhatta magát és igy keletkezhettek azok a hiányok, amelyeket később egyoldalúan sikkasztásnak minősítettek. Ezen bizonyítási adatok alapján a budapesti kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság dr. Bándy Zsigmond tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyalás után Ítéletet hozott, amellyel a Hurtgária műtrágyagyárat és ennek nyugdíjpénztárát Is egyetemlegesen kötelezte, hogy 193o május 1-től kezdődőleg Révész Simon élete fogytáig havi 355 pengő nyugdijat folyósítson és a lejárt részleteket egyösszegben fizesse meg.' Elmarasztalta meg az alpereseket 662o pengő perköltség megfizetésébón is. /MOT/ G